A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) „felszabadítását”, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) pártpolitikai befolyástól való mentesítését, valamint az állami és magántulajdonban lévő televíziók újságírói és vezetői felelősségének felülvizsgálatát is tervezi az Egyetemista Lista. A választási program médiával foglalkozó fejezete szerint minderre az általuk hosszú ideje tapasztalt diszkrimináció és gyűlöletbeszéd miatt van szükség.
Olga Pantić, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója a Danas.rs-nek elmondta, hogy a program egyik legfontosabb eleme a REM új összetételének megválasztása lenne. A szabályozó testület feladata lenne annak ellenőrzése, hogy a médiumok betartják-e a törvényeket és a szakmai előírásokat, a nemzeti frekvenciával rendelkező televíziók pedig teljesítik-e az engedélyükhöz kapcsolódó követelményeket. Az Egyetemista Lista programja a nemzeti frekvenciák felülvizsgálatát és újbóli kiosztását, valamint a Sajtótanács szerepének megerősítését is előirányozza.
Pantić szerint az illetékes szerveknek a médiumok tulajdonosi szerkezetét is meg kell vizsgálniuk, annak ugyanis nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Az RTS esetében úgy véli, elfogadhatatlan lenne a jelenlegi vezetőség helyén maradása. Állítása szerint a közszolgálati televízió az elmúlt időszakban a jelenleg kormányzó Szerb Haladó Párt népszerűsítését szolgálta. Közölte. hogy az esetleges új végrehajtó hatalom rendelkezésére álló törvényes eszközökkel független és szakmai alapokon működő szerkesztéspolitikát kívánnak biztosítani.
Slobodan Ćirić, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) alelnöke támogat minden olyan kezdeményezést, amely valódi változást hozhat a szerbiai médiarendszerben. Szerinte az újságírás az elmúlt időszakban súlyos szakmai és etikai válságba került, egyes médiumok pedig a hatalom propagandagépezetének részévé váltak. Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy valódi rendszerszintű változásra van szükség, nem pedig arra, hogy az egyik politikai hatalmat kiszolgáló újságírók a következő szolgálatába álljanak.
A program egyik legérzékenyebb kérdése éppen az újságírói és vezetői felelősség megállapítása. Ennek során biztosítani kellene, hogy az eljárások ne váljanak politikai leszámolássá vagy az újságírók feletti ellenőrzés új formájává. Ehhez világos felelősségi kritériumokra, átlátható eljárásokra és a szerkesztőségi, illetve újságírói autonómia védelmére lenne szükség.
Marija Babić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) jogásza szerint az egyetemisták programja több olyan problémát is azonosít, amelyekre a szakmai közvélemény évek óta figyelmeztet. Ezek közé sorolta a REM működését, az RTS helyzetét, a gyűlöletbeszéd és a negatív retorika terjedését, valamint a média önszabályozásának jelentőségét.
Babić szerint azonban a problémák felismerése csak az első lépés. Az Egyetemista Lista elképzeléseit részletesen ki kell dolgozni, konkrét intézkedéseket kell meghatározni, és azokat megfelelő törvényi megoldásokhoz kell kapcsolni. Úgy véli, jelenleg számos esetben figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat, miközben a médiumokra gyakorolt nyomás, a közpénzek elosztása és a független intézmények ellenőrzése egyaránt alkalmas lehet a médiarendszer befolyásolására.
Érdemi változás szerinte csak akkor várható, ha a törvényeket következetesen alkalmazzák, a mulasztásoknak következménye lesz, a média működését felügyelő intézmények pedig valóban függetlenné válnak.
