A Reuters Hírügynökség speciális jelentése szerint A G7 által megállapított pénzmosás ellenes csoport az autoriter rezsimek számára lehetőséget adott a bírálóik elleni leszámoláshoz, s a jelentés szerint Szerbia is egyike azon országoknak, ahol az új törvényeket a civil szervezetek ellen alkalmazták.

A világ hét legerősebb iparával rendelkező országok szervezete 1989-ben, a globális pénzügyi rendszer védelme céljából alapította meg Pénzügyi Akciócsoportját (Financial Action Task Force-FATF –áll a jelentésben. Azóta a Reuters szerint legkevesebb öt országban: Szerbiában, Indiában, Tanzániában és Nigériában fogadtak el olyan, a FATF alapelveivel összhangban lévő törvényeket, amiket a későbbiekben újságírók, civilek és ügyvédek elleni nyomozás során is alkalmaztak.

A hírügynökség egyben arra emlékeztetett, hogy a FATF, amennyiben az adott országok nem együttműködőek, ezeket egy szürke-, illetve egy feketelistára helyezi. Jelenleg mindössze két ország szerepel a feketelistán: Irán és Észak-Korea.

Szerbia 2018-ban került fel a szürkelistára, amikor is a FATF arra figyelmeztette a szerb kormányt, hogy keményítsenek a törvényeiken, hogy nagyobb rálátásuk legyen az egyének pénzügyi adataira. Belgrád eleget tett a feltételeknek és az országot levették a listáról – áll a Reuters jelentésében.

A Pénzügyminisztérium kihasználva a törvénymódosítás által adott lehetőséget és 2020 júliusában a bankoktól 50 Aleksandar Vučić autoriter rezsimjét bíráló civil szervezet (közöttük a Sajtószabadság Alapítvány is), médium pénzügyi adatát kérte le a bankoktól csak azzal nem számolt, hogy ezt a listát kiszivárogtatják, s miután pedig a nyilvánosság is értesült az ominózus listáról Siniša Mali pénzügyminiszter azzal próbálta megvédeni mundérja becsületét, hogy a minisztérium erre szakosodott külön részlege csak a saját dolgát végezte és hozzáfűzte, hogy az ilyen követelésekkel nincsen semmi gond, amennyiben ezek a szervezeteknek sincs mit rejtegetniük. A helyzet jelenlegi állása, no meg a Reuters jelentése szerint mai napig egy bűnvádi feljelentés sem született a listán szereplők, illetve a listát összeállítókkal szemben.

Amikor a civil szervezetek az eset kapcsán a bankoktól magyarázatot kértek, azt mondták nekik, hogy nem mondhatják meg, hogy milyen információkat adtak ki velük kapcsolatban a a hatalomnak. A bankok közül a Banka Intesa Beograd, OTP Bank Szerbia és az Erste Group Bank a bankadatok bizalmasságáról szóló törvényre hivatkozva elutasították a Reuters követelését, hogy nyilatkozzanak az egész kapcsán.  Gondolom, mondani sem kell, hogy a médiumokkal történő együttműködéssel foglalkozó kormányszolgálat is hasonlóképpen rázta le a Reuters munkatársait.

A FATF képviselői mindössze annyit közöltek, hogy tudnak a javaslataikkal történő visszaélésről, s egyben hozzáfűzték, hogy “ az intézkedések rosszul alkalmazásából fakadó nem szándékos következményeket” kivizsgáló munkacsoporton keresztül kísérik azt, ahogyan a kormányok megfigyelik a civil szervezeteket.