John Naughton a The Guardian angol változatában megjelent írása szerint a kínai IT óriás új szintre emelte a megfigyelési – kapitalizmust, ami szinte elegendő ahhoz, hogy megsajnáljuk a szegény Mark Zuckenberget.
Naughton szerint a fiatalok azaz a 20 év alattiak számára az Excel, vagyis a Microsoft táblázatkezelő szoftvere, amely a könyvelők éppoly nélkülözhetetlen eszköze, mint mondjuk az asztalosoknak a fűrész, annyira fontos kelléke a mindennapi életüknek, mint szüleink számára a kézzel írott üdvözlőlapok, mégis miképpen lehetséges az, hogy a #excel hashtag-nek 3, 4 milliárdos nézettsége van egy bizonyos közösségi médiaplatformon, s, hogy ugyanezen a felületen egy Excel-szakértőnek 2,7 millió követője van, a táblázatkezelő használatával kapcsolatos tippeknek bemutató videónak pedig 9,7 millió kedvelője van?
Úgy, hogy ez a bizonyos platform a TikTok, amely a kínai ByteDance cég tulajdonában lévő, rövid formátumú videó-hoszting szolgáltatásként vált ismerté, És amin rengeteg rövid (15 másodperces) videófelvételek találhatók a csínytevésektől kezdve egészen az oktatóvideókig, és amely az elmúlt évtizedben átvette az uralmat a közösségi média világában, miközben a többi nagy platform, ezek között is leginkább a Facebook hipnotizálva bámulja a TikTok sikerét, mint ahogyan a nyulakkal teszi egy velük szembejövő teherautó fényszórója.
Az pedig részben demográfiai kérdés, hogy ez minek is köszönhető. A a TikTok-felhasználók 57%-a nő; 43%-uk 18 és 24 év közötti; és csak 3,4%-uk 55 év feletti (és valószínűleg véletlenül tévedésből töltötték le és kezdték el használni a TikTokot, miközben igazi online otthonukat keresték, amely jelenleg a Facebook).Ez persze fáj Mark Zuckenbergnek, mivel 2020 augusztusában a jelenleg a Facebook/Meta tulajdonában lévő Instagram elindította a Reels elnevezésű szolgáltatást amellyel a felhasználók számára lehetővé tette, hogy 15 másodperces videoklipeket készítsenek, ezeket pedig zenei aláfestéssel lássák el, mint ahogyan a TikTok is teszi, azzal, hogy csak gyengébb változatban. Miképpen Herbert Simon Nobel-díjas politológus rámutatott: egy olyan világban, ahol bőséges információ és szórakozás áll a rendelkezésünkre, a figyelem véges erőforrás és minél több figyelmet vonz valaki, annál kevesebb jut a többieknek.
Galloway egy tanulságos történettel ecsetelte megfigyelését: Egy barátja házában elfogyasztott ebéd után vendéglátója intett neki, hogy figyelje meg 11 éves fiát, aki „a kanapéhoz sétált és az oldalán feküdt. Kinyújtotta a karját maga elé, a kezében telefonját tartotta, és… üveges szemmel bámulta a telefon kijelzőjét, a következő órában pedig kómába esett. Nyitott szemén és időnkénti ujjmozdulatán kívül semmi életjelet nem mutatott. „Minden alkalommal meg kell állítanunk, ki kell húznunk a hálózatból” – mondta az apja és megjegyezte, hogy a feje tele van kínai ópiumbarlangok képeivel, utalva gyermeke mozdulatlanságára és az oldalán fekvésére.
Ez az eset kapcsán két következtetés szűrhető le: az egyik az, hogy a közösségi média függőséget okozó hatását egy magasabb szintre emelték.
A TikTok a megfigyelési kapitalizmust is egy új szintre emelte.
A második következtetés pedig az, hogy a TikTok a felügyeleti kapitalizmust új szintre emeli. Mindegyik közösségimédia-cég intenzíven megfigyeli felhasználóit, hogy minél több információt nyerjen ki a felhasználók online tevékenységéből.. Galloway szerint a 11 percen belül lefutó 26 videónak az átlagos munkameneten belüli jelentősége az, hogy a TikTok a többi vállalathoz képest részletesebb adatokat tud kinyerni a felhasználóitól. Minden videó vagy „epizód” számos „mikro-jelet” generál: függetlenül attól, hogy elgörgettünk egy videót, szüneteltettük-e azt, újra néztük-e, illetve tetszett-e nekünk és fűztünk e hozzá megjegyzést, megosztottuk-e, illetve elkezdtük-e követni a video szerzőjét. Mindez több száz jelet jelent”
Amennyiben az adatokra úgy tekintünk, mint az új kőolajra, akkor a TikTok olyan nyersolajat kínál, amit még a világ nem látott és készen áll arra, hogy algoritmikusan rakéta – üzemanyaggá finomítsák – jegyezte meg Naughton az írásában
