Komoly szakmai és etikai kérdéseket vetett fel a TV Kurir műsora, amelyben vendégül látták az M. R. monogramú, Fáraó néven ismert tiktokert. A Cenzolovka írása szerint a férfi ellen 2025-ben és 2026-ban tiltott szexuális cselekmény, valamint szexuális zaklatás gyanúja miatt tettek büntetőfeljelentéseket, miután a feltételezések szerint több kiskorú lánnyal próbált szexuális kapcsolatot létesíteni.
A tévéműsor szerkesztői a vendég szerepeltetését A fenevad bélyege című zenei produkciójával is indokolták. A dalban és a hozzá kapcsolódó tartalmakban kiskorúakat szexualizáló, pornográf utalások jelennek meg.

Tamara Skrozza  elemzése szerint már maga a meghívás is vitatható volt, mivel az interjú lehetőséget adott M. R.-nek arra, hogy a bírósági eljárás lezárása előtt nyilvánosan védekezzen, és egyúttal népszerűsítse problémásnak tartott dalait és videóit. A műsorban a tiktoker a szülőkre hárította a felelősséget, azt állítva, hogy nem figyelnek eléggé gyermekeik internetes tevékenységére, a kiskorú lányok pedig maguk keresik meg őt.
A bírálat szerint a műsor nem a jelenség társadalmi és gyermekvédelmi vonatkozásait mutatta be, hanem előre kiszámítható botrányt teremtett. A vendég kijelentései ráadásul tovább szexualizálták a kiskorúakat, miközben mentegető magyarázatokat kínáltak a vele szemben megfogalmazott gyanúkra.
A szerb kormányközeli bulvárlap a műsort követően újabb szakmai határt lépett át. Online kiadásában olyan címekkel közölt elemzést a meghívott vendégről, amelyek szerint a férfi „pszichésen beteg”, illetve „súlyos pszichés problémája van”. Az értékelést egy televíziós interjú felvétele alapján fogalmazták meg, személyes orvosi vizsgálat nélkül.
A médiának nem feladata egészségügyi vagy pszichiátriai diagnózist felállítani. Még egy igazolt diagnózis nyilvánosságra hozatala is sértheti az érintett magánélethez való jogát, a távolból, televíziós szereplés alapján megfogalmazott kijelentések pedig különösen súlyosan sértik a szakmai normákat.
Fáraó közösségi oldalait időközben megszüntették, az internetes gyermekvédelem és a kiskorúak szexualizálása pedig ismét a közbeszéd középpontjába került. A bírálók szerint azonban a Kurir nem a probléma feltárásához járult hozzá, hanem ingyenes nyilvánosságot biztosított egy vitatott szereplőnek, majd ugyanazt az embert megbélyegző, szakmailag megalapozatlan állításokkal támadta.
Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a média közérdekű tájékoztatási kötelezettsége nem azonos a botránykeltéssel, és a nézettség növelése nem írhatja felül az etikai, gyermekvédelmi és személyiségi jogi szempontokat.