Az újságírók biztonságával foglalkozó állandó munkacsoport közleménye szerint az idén az N1 13, a Nova S 6, míg a Radar közéleti hetilap 4 büntetőfeljelentést nyújtott be és ez szerint ezek a médiumok munkatársai voltak leginkább kitéve támadásoknak. Ugyanakkor az idei év az első, amikor az ügyészség adatai szerint az újságírónők a férfi kollégáiknál gyakrabban váltak támadások és fenyegetések célpontjává.
Az idei év utolsó negyedéves találkozóján a Munkacsoport arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a Főügyészség októberben három, novemberben pedig nyolc új, az újságírók biztonságát érintő eljárást indított. Ugyanakkor az év elejétől november 31-ig az összes szerbiai ügyészségen 55 olyan eljárást indítottak el, amelynek sértettjei újságírók. 2023-ban ez a szám 76, míg 2022-ben és 2021-ben egyaránt 87 ügyet indítottak el.
A közlemény szerint 2024-ben 44 újságíró vált támadás áldozatává, ebből 19 férfi (43,18%), és 25 nő (56,82%).
November évéig 6 ügyben (29,09%) született első- vagy másodfokú döntés: egy elmarasztaló ítélet, egy opportunitás elvét alkalmazták (Az opportunitás elve – a szakirodalomban megjelenő, többségi álláspont szerint – az ügyész büntetőeljárás folytatására vonatkozó mérlegelési jogkörét jelenti. Forrás: ERDEI Árpád: „A célszerűség rejtélye, avagy opportunitás a büntetőeljárásban”), 11 esetben pedig nem indítottak eljárást, míg három esetben pedig elutasították a keresetet. A A fennmaradó 39 ügy nyomozati és bizonyítási szakaszban van – közölték.
Az állandó munkacsoport kihangsúlyozta, hogy az újságírók ellen támadások számának megnövekedése különösen a különböző tüntetéseken és más nyilvános összejöveteleken vehető észre.
A Munkacsoport tagjai aggodalmukat fejezték ki az újságírók elleni támadások kivizsgálásának hatékonyságával kapcsolatban. „Az év során 29 ügyben az ügyészség a törvényes eljárás szerint információgyűjtési kérelmet nyújtott be a rendőrséghez, amelyekre még nem érkezett válasz” – áll a közleményben.
A találkozón szó esett Slaviša Milanov, dimitrovgradi újságíró esetéről, akinek az Amnesty International jelentése szerint a rendőrségi kihallgatás során az engedélye nélkül feloldották a mobiltelefonját, és megfigyelést és a privát adatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő szoftvert telepítettek rá. Ugyanakkor Ljubomir Stefanovićnak, a SlavijaInfo portál újságírójának esetét is megemlítették ezzel kapcsolatban akik az Szerb Állambiztonsági Ügynökség (BIA) munkatársai hívtak be informális kihallgatásra újságírói munkájával összefüggésben.
Tekintettel a megfigyelésre, lehallgatásra és újságírók nyomon követésére vonatkozó súlyos vádakra, a Munkacsoport szorosan nyomon követi az ilyen eseteket, és további intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy kiderüljön, történt-e bármilyen bűncselekmény az újságírók kárára, valamint hogy betartották-e a törvény által előírt eljárásokat” – áll a közleményben.
A Munkacsoportot 2017 januárjában hozták létre, és tagjai között van a Főügyészség (VJT), a Belügyminisztérium (MUP), a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS), a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), a Vajdasági Újságírók Független Újságírók Egyesülete (NDNV), a Médiumo Szövetsége, a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM), az Online Médiumok Szövetsége (AOM), valamint megfigyelőként az EBESZ szerbiai missziója.
