Az Európai Bizottság bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag uniós jogba való ütközése miatt – írja a Media1.
A Bizottság azt követően döntött így, hogy alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között: az uniós demokratikus értékeket, a a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget), a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre és amennyiben nem orvosolja a Bizottság által felvetett kifogásokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld.
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat, emlékeztetnek a közleményben,
Miképpen az oldalunkon is beszámoltunk róla, az Országgyűlés 141 szavazattal ,és 50 ellenszavazattal fogadta el a szuverenitásvédelmi törvényt, amely alapján akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok a választáson induló jelöltek, akik külföldről fogadnak el kampánytámogatást. Mint ahogyan akkor írtuk, nem teljesen világos az, hogy a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az elfogadásával létrejövő hivatal pontosan kinek „tör majd borsot az orra alá”. Arról, hogy például a sajtóra vonatkozik-e a törvény kifejezetten szabadon értelmezhető része, és a politikusok is egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak. Varga Judit az Országgyűlésben arra utalt, hogy akár a sajtót is ellenőrizheti majd a jövőre felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal, Gulyás Gergely nem sokkal később cáfolta ezt: „nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot. A civil szervezetek szerint ez valójában önkényvédelmi törvény, aminek az a célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
Beszámoltunk arról is, hogy a törvény elfogadása ellen 10 magyarországi médium és több civil szervezet is tiltakozását fejezte ki, korábban pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is tiltakozását fejezte ki a törvény kapcsán.
