Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok a választáson induló jelöltek, akik külföldről fogadnak el kampánytámogatást. Ez is szerepel a több pontján is szabadon értelmezhető szuverenitásvédelmi törvényben, amit az Országgyűlés kedd este fogadott el. A javaslatot 141 képviselő támogatta, és 50-en szavaztak ellene. A Fidesz–KDNP képviselői mellett a Mi Hazánk frakciója is igennwl voksolt – írja a Telex-hu.
Február 1-jétől egy új hatóság áll fel, a Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
A törvényben megfogalmazott „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd.
A civil szervezetek szerint ez valójában önkényvédelmi törvény, aminek az a célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. „Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek” – írták a közleményükben. Egy ilyen hatósági vizsgálat pedig szerintük már önmagában megbélyegző, különösen azért, mert az eljárással szemben semmilyen jogorvoslat nem áll
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét – aki mentelmi jogot is kaphat – a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi majd ki hat évre. Az első elnök személyére Orbán január 1-ig tesz javaslatot, és legkésőbb február 1-jén már ki is nevezi Novák Katalin.
A hivatalnak ki kell majd dolgoznia egy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant”, emellett javaslatokat is tehetnek a kormánynak. Egyik legfontosabb feladata az éves jelentés elkészítése, amiben felsorolhatják azokat a szervezeteket, amelyek határidőn belül nem szolgáltattak adatot a hivatalnak.
A választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kell megfelelnie.
A törvénymódosítás elfogadása után a választásokon induló civil szervezeteknek is tilos lesz külföldi kampánytámogatást elfogadniuk. A bíróság megszüntetheti azokat a civil szervezeteket, amelyek nem tartják be ezt a törvényt.
Az önkormányzati választásokon induló szervezetek, egyesületek a kampányban a külföldi támogatások mellett belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást sem fogadhatnak el, és betiltják a névtelen adományokat is. A javaslat szerint csak azokat a jelölőszervezeteket veszik majd választási nyilvántartásba, amelyek nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el ilyen támogatást. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy a szervezetek betartják-e a szabályt, és ha valaki megsérti az előírást, az állami támogatás kétszeresét kell befizetnie.
A büntető törvénykönyvbe bekerül, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Ez a módosítás után 0-tól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
Azt, hogy a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az elfogadásával létrejövő hivatal pontosan kinek „tör majd borsot az orra alá”, nem teljesen világos. Arról, hogy például a sajtóra vonatkozik-e a törvény kifejezetten szabadon értelmezhető része, a politikusok egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak. Varga Judit az Országgyűlésben arra utalt, hogy akár a sajtót is ellenőrizheti majd a jövőre felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal, Gulyás Gergely nem sokkal később cáfolta ezt: „nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot”.
A törvényt annak ellenére fogadta el a kormánypárti többség, hogy a javaslat a benyújtása óta rengeteg bírálatot kapott. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa azt kérte, hogy ne fogadják el a szuverenitásvédelmi törvényt, a civilek szerint a törvény célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson, az ellenzék saját javaslatot nyújtott be helyette, David Pressman amerikai nagykövet pedig az orosz ügynöktörvényhez hasonlította.
