A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát – áll az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Partizán nevű YouTube-csatorna, a Telex, a Direkt36, a 444, a Qubit, a Válasz Online és a Lakmusz közös közleményében. Őket követően az Amnesty International Magyarország, a K-monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a TASZ és a Transparency International Magyarország is közös közleményben fejezte ki tiltakozását a magyar külföldi ügynök-törvény ellen. Korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is tiltakozását fejezte ki a törvény kapcsán.

A médiumok közleménye szerint „a törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ideértve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.

A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető „Szuverenitásvédelmi Hivatal” létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, a Magyarország által is elfogadott emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is. Mi, a független média szerkesztőségei, működésünk elvein és gyakorlatán viszont nem fogunk változtatni miatta: továbbra is átláthatóan, számon kérhetően, szakmánk szabályait betartva dolgozunk azon, hogy a magyar emberek megtudhassák, mi és miért történik az országban. Ez hazafias kötelességünk, és semmilyen hivatal nem fog eltántorítani tőle” – áll a közleményben, melynek aláírói szerint a létrehozott hivatal azért jogállamellenes mert: “A hivatal saját, indoklás nélküli döntése alapján bármely személy vagy szervezet ellen vizsgálatot indíthat. A törvény szándékosan homályos fogalmakat használó szövege alapján ilyen vizsgálat bárki ellen indulhat, aki a legszélesebb értelemben vett közéletben bármilyen aktivitást kifejt. A vizsgált szervezetek és személyek – köztük a szervezetek minden munkatársa, munkakörtől függetlenül – kötelesek minden információt a hivatal rendelkezésére bocsátani. Ugyanez vonatkozik bárki másra is, aki ugyan nem a vizsgálat alanya, de a hivatal szerint köze lehet az ügyhöz. A hivatal bármely állami vagy más szervtől is korlátlanul bekérhet információkat bárkire és bármire vonatkozóan.

A hivatal eljárásával szemben a törvény kizárja a jogorvoslatot, kívül esik minden jogorvoslati fórum – így a bíróságok – hatáskörén. A vizsgált személyeknek és szervezeteknek nincs hova fordulniuk, ha a hivatal megsérti a jogaikat, a vizsgálatot indokolatlannak, lefolytatását rosszhiszeműnek, eredményét megalapozatlannak tartják.”

A tíz független médium egységes álláspontja szerint „A nemzeti szuverenitás védelméről” címet viselő törvény nem részleteiben korrigálandó, hanem alapjaiban elvetendő. Nem szolgálja a társadalom információs biztonságát, éppen ellenkezőleg: a szabad médiát és általában a demokratikus vitákat fenyegeti, célja ezek ellehetetlenítése.

A közleményt Bodoky Tamás (atlatszo.hu), Bojtár B. Endre (Magyar Narancs), György Zsombor (Magyar Hang), Gulyás Márton (Partizán), Német Tamás (Telex), Pethő András (Direkt36), Uj Péter (444), Vajda Gábor (Qubit), a A Válasz Online szerkesztősége és Zöldi Blanka (Lakmusz) írta alá.

A magyarországi civil szervezetek közleményükben arra emlékeztetnek, hogy a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem ijednek meg és végzik tovább a munkájukat. A közleményt aláíró szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek. A szervezetek közösen már a törvény elfogadása előtt figyelmeztettek annak veszélyeire.

Mint írják, a most elfogadott jogszabály nem felel meg a demokratikus jogállam kritériumainak, és a felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal nem jogállami hatóság, önkényes eljárása ellen nem lehet bírósághoz fordulni. „Az önkényvédelmi törvény nem más, mint titkosszolgálati eszközökre épülő politikai propagandaprojekt, ellene pedig két eszközünk van: példát mutatni azzal, hogy nem hajlunk meg az önkénynek, valamint szolidárisan együttműködünk a szövetségeseinkkel. Mert a hatalom éppen azt akarja elérni, hogy egyedül maradjunk a félelmeinkkel” A szervezetek jogi úton is fellépnek a törvény ellen. – írják.