– Többen is véleményezték a szerkesztőségben a tervezetet, s csak egy pár jelzőt említsek: alapos, időigényes, terjedelmes, fontos… Bizonyára sok munka volt vele, s ennek tudható be, hogy az áprilisra ígért közvita októberre csúszott. A jövőre nézve biztatónak tartom, hogy a stratégiai prioritásoknál több helyen is az szerepel, hogy a vajdasági magyar médiaházak, mivel ebbe mindenképpen beletartozik a Sajtószabadság Alapítvány, s abban is bízom, hogy ez a törekvés nem reked meg a papírra vetett szavaknál, hanem cselekedetekben is megvalósul.
Március 17-én az MNT tanácsosa és alelnöke pár perc különbséggel küldtek e-mailt, hogy amint lesz idejük, ellátogatnak a Sajtószabadság Alapítvány zentai szerkesztőségébe. Szomorúan vettem tudomásul, hogy hat hónap alatt, miközben többször is megfordultak Zentán, erre nem tudtak időt szakítani.
Miért volt nagy hiba, hogy nem jöttek el és ültek le velünk, miközben többször is Zentán jártak?
Nem akartak eljönni, mert sajnos a tervezetből is kiderül, nem fontos minden tájékoztatási eszköz az MNT számára, ha az lenne, akkor nem hagytak volna ki egy olyan médiaházat, amely több nyelven működik, amely Európa Uniós pályázatokon nyer, amely sikeresen pályázik a British Councilnál és az ACT Foundationnál.
Miért lett volna fontos, hogy eljöjjenek és meghallgassák a meglátásainkat, a terveinket? Azért, mert akkor elmondhattuk volna, hogy a vajdasági magyar portálok közül jelenleg a Szabad Magyar Szónak van a legtöbb olvasója, és egy készülő stratégiából, ha az azt készítő szerv komolyan gondolja a tájékoztatás jelenét és jövőjét, akkor nem lehet kihagyni. Nem mellékesen az elmúlt huszonnégy órában a Nők Lapja, a Szeged.hu, a Telex, a Szeretlek, Magyarország, a Blikk és az Index is a Szabad Magyar Szót idézte…
És még mielőtt bárki felszólalna, hogy a Szabad Magyar Szó nincs bejegyezve, mint tájékoztatási eszköz, annak kihúzva ezt a méregfogát, először is közlöm, hogy már igazgató bizottsági döntés született a bejegyzéséről, másodszor pedig, és ez sokkal fontosabb a stratégiában bizony szerepel olyan tájékoztatást végző portál, amelyik szintén nincs bejegyezve, ez pedig a Hét Nap és a Pannon RTV online oldala, egyik sem szerepel a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) oldalán, a Pannon esetében még fel sincs tüntetve a rendszerben a honlap címe. Mindkettő szerepel a tervezetben, a leírásos résznél és a stratégiai pontoknál is. Ugyanez az elv alapján a stratégiában ott a helye a Szabad Magyar Szónak is, mint a Családi Kör testvérlapja, amelyik online jelenik meg.
Ahogy azt sem lehet megtenni egy stratégiában, hogy a Családi Kör, amelynek például a karácsonyi példányszáma hat-hétszerese a Hét Napénak, másfél mondatot kap, a Hét Nap pedig több mint egy oldalt.
Nem szabad hazudni, mondta Deák Ferenc, amikor arról kérdezték, hogy kellene kinéznie a sajtótörvénynek. Nem tudom, ki készítette a stratégiát, de…
„Nem mellékes a nyomtatott lap mellett, a hetilap honlapja sem, a www.hetnap.rs, amely a folyamatos fejlesztésnek és odafigyelésnek köszönhetően meghatározóvá tette a hetilapot a modernkori fogyasztói internetes hírvilágban.”
Ez hazugság, semmilyen adatokkal nem lehet alátámasztani ezt a kijelentést. Kérem, hogy ezt töröljék, vagy írják át úgy, hogy megfeleljen a valóságnak.
Következő pont, 40. oldal:
„A Magyar Nemzeti Tanács, mint választott testület, nyilván egy értékrendet is képvisel, ami magában foglalja az újságírás legfontosabb szakmai és etikai szabályait, ugyanakkor kibővül a kisebbségi lét, fennmaradás sajátos követelményeivel is. Nyilván nem fogunk olyan sajtót támogatni, amely tagadja a nemzeti öntudat, kulturális vagy nyelvi örökség fenntartásának szükségességét; amelynek fontosabb a beolvadás, mint a fennmaradás; amely ellentmond a többségi nemzettel való megbékélésnek, vagy Szerbia és Magyarország jó szomszédi viszonyának. Nevezhetjük ezt bárhogyan, de hívhatjuk ezt a média, az újságírás felelősségének is egy kisebbségi közösség fenntartásában. A Magyar Nemzeti Tanács és a politikai érdekképviselet alapvető feladata pedig pont ez: harcolni a megmaradás feltételeiért.”
Nyilván, ahogy a stratégiában szerepel, én nem tudom, ki dönti majd el, hogy „ki tagadja meg a nemzeti öntudatot, kulturális vagy nyelvi örökség fenntartásának szükségességét; amelynek fontosabb a beolvadás, mint a fennmaradás; amely ellentmond a többségi nemzettel való megbékélésnek, vagy Szerbia és Magyarország jó szomszédi viszonyának.” Ha nem kerül bele, hogy ezt ki fogja eldönteni, mikor és milyen mutatók alapján, akkor kérem, ezt a részt töröljék, mert betarthatatlan, ellenőrizhetetlen, és egy stratégiában ilyen dolgoknak nem szabad szerepelniük.
„A Magyar Nemzeti Tanács célja és feladata a törvények betartásán alapuló, keresztény értékrend mentén megvalósuló médiatevékenység támogatása, mert közösségi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy milyen identitás kiépítéséhez adja a nevét.” Nem vagyunk a kereszténység ellen, a Családi Körben külön rovat van a Lélek erejével, mégis azt gondolom, hogy a vallást nem szabad egy stratégiába keverni, az emberi értékrend az, amely irányadó kell, hogy legyen, és azt kell betartani mindig és mindenkor.
Javaslataim:
Bővítsék ki a stratégiát azzal, hogy tisztességesen megfogalmazzák a Családi Körre vonatkozó részt, amely ugyanakkora lesz, vagy kicsit nagyobb a súlya miatt, mint a Hét Nap esetében, mivel az olvasótáborra sokkal nagyobb.
Szenteljenek külön bekezdést a Szabad Magyar Szónak, ahogy azt megtették a Vajdaság Mával, de ne nyúlfarknyit, hanem a látogatottsági adatok alapján súlyozzanak
Az első és a második javaslatban is természetesen segítünk, adatokkal, akár a teljes rész megírásával.
Töröljék a Hét Nap online térben betöltött meghatározó szerepét úgy, hogy az megfeleljen a valóságnak
Nevezzék meg, ki ellenőrzi majd, hogy mely média támogatja a beolvadást, melyik ássa alá a szerb-magyar viszonyt, amennyiben ez nem történik meg, töröljék az erre vonatkozó teljes részt.
Nevesítsék a médiaházakat, és a Sajtószabadság Alapítványt is vegyék be a felsorolásba a stratégiai céloknál
És egy utolsó gondolat: a sajtószabadság kérdéséről nagyon kevés szó esik. Ha a sajtószabadság tetten érhető lenne a Magyar Szóban, a Hét Napban és a Pannon Televízióban, akkor nem is jött volna létre a Szabad Magyar Szó.
És hogy ne az legyen, hogy tényekkel nem szolgálok, csak egy példát szeretnék említeni, ez pedig az, amikor a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének, magyarul az igazgatóbizottsági tagja szembement a pártdirektívával, és amikor a saját, önálló véleményének szeretett volna hangot adni, akkor a Szabad Magyar Szóhoz fordult, mert és most őt idézem, „sem a Magyar Szóban, sem a Hét Napban, sem a Pannon Televízióban nem jelenhetett volna meg semmi az esettel kapcsolatban”. Azt hiszem, ez az eset pontosan mutatja, hol tart a vajdasági magyar sajtószabadság, a pluralizmus és az a mottó, hogy hallgattassék meg a másik fél is.
És még egy utolsó példa: a 2023/2024-es iskolai szabályzatból kimaradtak a kisebbségi ünnepek. Erről cikket, riportot az MNT alapítású médiában én nem láttam, ha elkerülte a figyelmem, akkor elnézést kérek. Viszont a Családi Kör és a Szabad Magyar Szó napirenden tartotta a témát, és láss csodát, szeptember elején nagy csöndben módosították a szabályzatot. És akkor felteszem a kérdést: kinek fontos a megmaradás, és kinek fontosabb a beolvadás. És hogy a stratégia kedvenc szavát idézzem: nyilván, a kérdés költői, nem kell rá válaszolniuk.
