Az idei jelentés szerinta fiatalabb korosztályok a híreket szívesebben olvassák/tekintik meg közösségi hálózatokon, keresőmotorokon keresztül, e mellett nagyobb figyelmet szentelnek a TikTokon, Snapchaton, Instagramon és a hasonló platformokon keresztül hírességeknek és a közösségi médiás influencereknek, illetve a hír-aggregátoroknak, mintsem az újságíróknak– áll a Reuters Institute for the Study of Journalism idei jelentésében.
A jelentés szerint a TikTok a leggyorsabban növekvő közösségi hálózat, amelyet a 18 és 24 év közötti fiatalok 20 százaléka használ tájékozódásra. A megkérdezettek fiataloknak kevesebb mint fele mutatott igazán érdeklődést a hírek iránt.
E mellett a válaszadók kevesebb, mint harmada állította azt, hogy a korábbi internetes keresések alapján történő hírek kiválasztása a tájékozódás megfelelő módja. Az emberek azonban továbbra is inkább az algoritmusokat választják a híreik megválasztására, nem pedig a szerkesztőket vagy az újságírókat – írja A hírekbe vetett bizalom két százalékponttal csökkent az elmúlt egy évben. A kapott eredmények szerint átlagosan az emberek 40 százaléka mondta azt, hogy általában megbízik a legtöbb hírben. Ezzel szemben az Az Egyesült Államokban 26 százalékról 32-re nőtt a hírbe vetett bizalom, de a felmérésben még így is a lista mélyén szerepelnek.
A globális jelentés szerint a megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aggódnak amiatt, hogy az emberek képtelenek felismerni az álhírek és a valódi hírek közötti különbséget, ami egyfajta növekedést jelent a tavalyi eredményekkel szemben.
A felmérésből kiderült az is, hogy a megkérdezettek 48 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon, illetve rendkívüli módon érdekli őket a hírek.
Magyarországon Semmi új a Nap alatt: Egyre kevesebben bíznak a sajtóban
A Reuters Intézet jelentése szerint a HVG és az RTL a legmegbízhatóbb hírforrás, míg az MTVA-nak és a Blikknek hisznek legkevésbé.
A kétezer fős reprezentatív közvéleménykutatásuk alapján a magyaroknak már csak a negyede (25%) bízik a hírekben. 2016-ban ez a mutató még 31 százalékos volt.
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet által vizsgált 46 ország közül ennél csupán Görögországban rosszabb a helyzet, miközben például a velünk szomszédos Romániában vagy Horvátországban is 30 százalék fölötti ez az arány. A jelentés megállapítja, hogy ehhez nagyban hozzájárultak az Orbán-kormány lépései is, külön kiemelve a a tavalyi parlamenti választás évében elkövetett független sajtó elleni támadásokat.
A kutatás szerint a magyarok döntő többsége (85%) az online hírforrásokból tájékozódik, tévéből már csak alig a fele (51%). A nyomtatott sajtó befolyása elenyésző, mindössze 7 százalékos.
Magyar médiumok bizalmi indexe (Forrás: reutersinstitute.politics.ox.ac.uk)
A tanulmány szerint a sajtótermékek közül a HVG-be és az RTL-be vetett bizalom a legnagyobb. Ezek a hírforrások a magyarok fele szerint (51-50%) megbízhatóak. 40 százalék fölötti a bizalomindexe a Telexnek, az ATV-nek és a 24.hu-nak. A legkevesebben a Blikket tartják megbízhatónak (20%), és nemzetközi összevetésben is kirívóan alacsony a magyar közmédiába (MTVA), illetve a TV2-be vetett bizalom (29-29%).
Magyarországi hagyományos sajtótermékek olvasottsági indexe (Forrás: reutersinstitute.politics.ox.ac.uk )
A hagyományos hírforrásokat vizsgálva a Reuters Intézet arra a következtetésre jutott, hogy a magyarok 41 százaléka hetente legalább egyszer megnézi az RTL Híradóját, amivel a tévécsatorna messze kiemelkedik a mezőnyből. Az online hírportálok közül a válaszadók Indexet, 24.hu-t, Origót és Telexet olvasnak a legtöbbet heti rendszerességgel. A tanulmány szerint egyre többen olvasnak híreket a közösségi médián, keresőmotorokon és híraggregátorokon keresztül. Ezen belül Magyarországon a válaszadók 53 százalékához a Facebookon jutnak el a hírek.
A magyarországi online médiumok olvasottsági indexe (Forrás: reutersinstitute.politics.ox.ac.uk)
A Reuters Intézet jelentésében az idén sem foglalkozott Szerbiával. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül pedig egyedül a sajtónak a horvátországi helyzetéről készült jelentés.
A teljes, 160 oldalas jelentést a Reuters Intézet oldalán lehet elolvasni, a tanulmány Magyarországról szóló fejezetét pedig itt.
