A Freedom House online médiapiacra vonatkozó legújabb jelentése szerint már csak egyetlen pont és a magyar online média a „csak részben szabad” kategóriába csúszik, hasonlóan a teljes médiaképhez, ahol ez már megtörtént.
A Freedom House (FH) jelentése szerint második éve romlik az internet szabadsága Magyarországon.
Ennek hátterében részben az áll, hogy a kormány mostanáig nem tisztázta magát a globális Pegasus-botrányban felvetődött vádak alól, amelyek szerint a magyar hatóságok izraeli kémszoftvert vetettek be kormánykritikus, tényfeltáró újságírók, üzletemberek és ügyvédek ellen.
Másfelől annak ellenére, hogy hazánkban összességében magas szintű az internetes infrastruktúra fejlettsége és kevés a nyílt tartalomkorlátozó szabályozás, a kormány folyamatosan növeli az online médiatér feletti ellenőrzését is.
Az FH szeptemberben közzétett jelentése rámutat, hogy miután a 2010-es választásokon a Fidesz átvette a hatalmat, Orbán Viktor miniszterelnök pártja olyan alkotmányos és jogi változtatásokat vezetett be, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország független intézményei feletti ellenőrzést. A legutóbbi kormányzati ciklusban olyan törvényeket vittek át a parlamenten, amelyek akadályozzák a kormány szempontjából kellemetlen ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működését.
Forrás: Freedom House
A jelentés a 2020. június 1. és a 2021. május 31. közötti időszakból az alábbi kulcsfontosságú történéseket tartja kifejezetten negatív hatásúnak a magyar sajtószabadság szempontjából:
2020 augusztusában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 6000 eurós bírságot szabott ki a Forbes magazinra, mert a Hell Energy energiaital-gyártó cég tulajdonosait szerepeltették az 50 leggazdagabb magyar listáján, illetve írtak egy gazdag ingatlanvállalkozóról is. A NAIH vizsgálata szerint a Forbes megsértette az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR). A büntetés után több civil szervezet is aggodalmának adott hangot, mondván a GDPR-rendelet efféle politikai motivációjú alkalmazása „dermesztő hatással” lehet a jövőben a hazai oknyomozó újságírásra;
A kormány többször is meghosszabbította a koronavírus járvány miatti „veszélyhelyzetet”, amely a rémhírterjesztésért járó szigorú büntetéseket is magában foglalja. A veszélyhelyzeti szabályozást több alkalommal is arra használták, hogy a kormányt bíráló egyszerű internetfelhasználókat őrizetbe vegyenek;
2021 májusában egy etikus hackert információs rendszer elleni, két év börtönnel sújtható bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg, amiért feltöltött egy videót egy automatikus szoftverről („Nerbot”), amely a Nemzeti Konzultáció internetes kérdőívét töltötte ki ezerszámra;
2021 júliusában robbant a Pegasus-ügy. A nemzetközi kémbotrányban hazánk is erősen érintett, kiderült ugyanis, hogy magyarokat is megcéloztak az izraeli kémszoftverrel. A szakértői elemzések megerősítették, hogy a kémprogramot több újságíró okostelefonjára is feltelepítették, hozzáférést kapva ezzel gyakorlatilag minden személyes adatukhoz.
A jelentés egyébként említést tesz az Index.hu-nál tavaly nyáron történt tömeges távozásokról, illetve a főszerkesztő, Dull Szabolcs ezt megelőző felmondásáról, és arról is, hogy a lap fele részben egy kormányközeli vállalkozóhoz (Vaszily Miklóshoz) került tavaly márciusban.
A jelentés készítői százas skálán értékelik az internet szabadságát, a mércén a 0 a legrosszabb a 100-as a legjobb pozíciót jelzi.
Magyarország a most kapott 70 ponttal gyakorlatilag hajszálnyira van attól, hogy megszűnjön az online sajtó szabadsága is.
70 pont alatt csúszik be egy ország a „csak részben szabad” kategóriába; a 2020-as jelentésben, szintén egy pontot rontva még 71-et kapott Magyarország.
Részpontszámok:
hozzáférés akadályozása: a maximális 25-ből 21 pont;
tartalmi korlátozások: a maximális 35-ből 24 pont;
felhasználói jogok sérülése: a maximális 40-ből 25 pont.
A Freedom House idén márciusban a teljes magyar médiapiac kapcsán az online-hoz képest még lesújtóbb véleménnyel volt: a teljes (tehát nem csak az online területet vizsgáló) médiaképet vizsgálja Magyarország már csak a részben szabad országok közé tartozik.
