A szerb rezsimhez hű honlapokat mindezért a tevékenységükért busásan megjutalmazzák, a Szerb Haladó Párt pedig politikai nyomást gyakorol a független médiumokra, az ellenzékre és a nemkormányzati szervezetekre – áll a nemzetközi szervezet legújabb jelentésében, ami szerint a szerbiai hatalom
továbbra is aktív szerepet játszik a médiapiacon, egyes médiaházak pedig közeli kapcsolatot ápolnak a kormánnyal.
Lényegében Еzek a következtetések vonhatók le a Freedom House Szabadság az interneten 2021 című jelentéséből, amit e hét elején tettek közzé.
„A gyakorlatban a tényekkel manipuláló és a független médiumokat megrágalmazó kormányközeli internetes portálok állami és helyi szinten, továbbra is jelentős anyagi eszközökhöz jutnak”– mutatott rá jelentésében a nemzetközi szervezet, amelyben ugyan megállapították azt is, hogy Szerbia parlamentáris demokrácia, viszont az utóbbi időben a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS), a független médiumokra, a politikai ellenzékre és a polgári társadalom szervezetire történő nyomásgyakorlással folyamatosan aláássa a politikai jogokat és a polgárok szabadságjogait.
Egyben azt is kihangsúlyozták, hogy hiába olyan sokszínű a szerb internetes médiumok színtere, a kormánypárti honlapok által közölt dezinformációk, álhírek száma elszaporodott, s e honlapok tulajdonosainak egy része a hatalmon lévő párttal is összeköthető. E mellett az internetes újságírók, egyfajta válaszként a tudósításaikra, mind gyakrabban kénytelenek szembesülni a zaklatásokkal és a fenyegetésekkel – áll a jelentésben, amiben meg van említve az is, hogy tavalyi év márciusában a Twitter 8500 hamis fiókot törölt, amelyek kapcsolatban álltak a SNS-vel.
„Szerbiában folyamatosak a dezinformációs kampányok. Az oroszországi példákat folytatva
Az aktuális adminisztráció közös erőfeszítéseket fektetett be az online botok és internetes trollok kifinomult gépezetének megteremtésébe, s függetlenül attól, hogy az internetes trollok főleg a választások előtt aktívak, a kormány más esetekben is felhasználta őket. A Freedom House kutatásának szerint 2020 júniusában a dezinformációs kampányok elsősorban a koronavírussal és a védőoltásokkal kapcsolatos álhírekre, illetve a választásokat követő tömegtüntetésekre összpontosítottak.
A FH felmérésében meg van említve az is, hogy Szerbiának külön nincs internetes tartalmat szabályozó törvénye, a médiumokról szóló általános törvényeket pedig nem alkalmazzák az internetes szólásszabadság elfojtására, illetve korlátozására.
A FH jelentésében, 2020 és 2021 június elseje között kulcsfontosságú események közül mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a Telekom Szerbia –a számos bírálat ellenére – tovább növelte piaci részesedését, 2021 januárjában pedig ugyanez az állami telekommunikációs vállalat megerősítette, hogy a Telenorral szerződést írt alá optikai kábelek kibérléséről.
Ezt követte 2021 áprilisában az az United Media és az SBB vállalatoknak a Telekommal és a Telenorral szembeni bűnvádi feljelentése. Az N1 független hírtelevízió és a Nova S, úgyszintén független kereskedelmi televízió és még számos televízíós csatorna, tartalomszolgáltató és internetes médium tulajdonosa, illetve kábeltelevíziós és internetes szolgáltatója szerint ez a két óriáscég más médiumok piaci szerepvállalását korlátozó szerződést kötött, ami miatt befolyásolhatják az országban tevékenykedő médiumok szabadságát, illetve e médiumoknak a szerb piacra történő belépési lehetőségét.
A jelentés kiemeli bizonyos külföldi online fogadóirodák honlapjainak a korlátozását is, ahogyan a szerb kormánynak a Covid-19 pandémiáról szóló tudósitásokra adott válaszát, beleértve Ana Lalić újságírónő letartóztatását. A szerb kormány ugyanis a pandémia első hulláma alatt célkeresztbe vette azokat az újságírókat, akik nem a kormány ízlése szerint tudósítottak a koronavírus járvány elleni küzdelemről. A FH ezeken kívül pedig egy izraeli vállalat kémszoftverének a BIA általi, állítólagos megvásárlását (lásd Pegasus – ügy) is kulcsfontosságú eseményként kezeli.
A jelentés egyben arra is rámutat, hogy amíg az internetes tartalom Szerbiában széleskörben elérhető és a jelentés készítésének az ideje alatt egyetlen egy politikai, kulturális, vagy társadalmi tartalmat sem blokkoltak, addig az újságírók gyakran szembesülni kénytelenek az ellenük elkövetett erőszakos támadásokkal, interneten keresztüli, illetve ezen kívüli fenyegetésekkel.
„A Független Újságírók Szerbiai Egyesülete (NUNS) a tavalyi év során 189 internetes és offline támadást dokumentált, ami aggasztó növekedést jelent a 2019-ben regisztrált 119 támadással szemben.
A tavaly év során megrendezett Media4Vomen elnevezésű nemzetközi kampány eredményeit tartalmazó jelentés szerint szerbiai újságírónők 71 százaléka kapott nőgyűlölő és nemi alapon történő internetes kommentárokat, s a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozta, hogy valamilyen szexuális zaklatást éltek át” – áll a FH jelentésében.
A jelentés készítésének az ideje alatt fel lett jegyezve néhány olyan eset, amikor is az internet felhasználókat a Világhálón közzétett bejegyzésük miatt jelentettek fel, vagy pedig vettek őrizetbe, ezenkívül médiumok elleni magánfeljelentések is nyilvántartásba lettek véve.
A FH jelentése szerint 2020 decemberében az egyik szerbiai lakost hat hónapos börtönbüntetésre ítéltek, mert állítólag a Twitteren keresztül veszélyeztette Vučić elnök biztonságát. Az illető személy ugyan csúnya szavakat használt, amivel megsértette a köztársasági elnök gyermekeit, de maga a bejegyzésben semmiképpen sem utalt arra, hogy az illető kárt szándékozik okozni Vučićnak, illetve a családtagjainak. Az ítéletet a Belgrádi Fellebbezési Bíróság 2021. áprilisában megsemmisítette.
A FH jelentésében szerepel az az eset is, amikor 2020. októberében egy újvidéki lakost tartóztattak le és motoztak meg, miután egy rendőr megsebesüléséről szóló, Facebookon közzétett hírt alá azt a kommentárt találta írni, hogy „csodálatos”, de felidézi azt az esetet is, amikor 2020. júliusában a BIA dolgozói letartóztatták a Belgrádi Jogi Egyetem Egyetemista klubjának az elnökét, akit hét órán keresztül tartották őrizetben és hallgattak ki, csak azért mert a Facebookon egy felhívásban arra szólította fel az egyetemistákat, hogy a kormányellenes tüntetéseken elkövetett rendőri brutalitás szembeni békés tiltakozás céljából vonuljanak a Köztársasági Képviselőház elé. Ezt követően viszont semmilyen eljárást nem indítottak vele szemben.
A jelentésben szerepel Ana Lalić, a Nova.rs újságírónőjének az esete is, akit 48 órán keresztül tartottak őrizetben, miután a koronavírus pandémia kapcsán a kórházakban uralkodó áldatlan feltételekről tudósított.
Forrás: Nova.rs
„A Szerb Haladó Párt tagjai több alkalommal napvilágot nem látott újságcikkekhez, illetve az újságírók és a forrásaik közti párbeszédek átiratához szóltak hozzá, e kiszivárogtatott információk pedig a kormánypárti bulvárlapok címoldalaira kerültek. Az állami ügynökségek többször is „elfogták” Stevan Dojčinovićnak, a Bűnözés- és Korrupciókutató Hálózat elnevezésű szerbiai oknyomozó portál, a KRIK főszerkesztőjének személyes levelezéseit, amiket az Informerben, a kormányhoz leghűségesebb bulvárlapban közzé is tettek. A KRIK-et,illetve más médiumokat és civil szervezeteket nemrég azzal is megvádolták, hogy együttműködnek a szervezett bűnözéssel, s, hogy az „állam ellen” dolgoznak. E mellett a magasrangú tisztségviselők is nyilvánosan megfenyegetik az újságírókat és nyíltan beismerik, hogy lehallgatják célpontjaikat.” – hangsúlyozta ki a Freedom House, ahogyan azt is kiemeli, hogy Szerbiában az illegális bevándorlók is ki lettek téve a fenyegetéseknek, s számos portál a migránsok állítólagos betelepítése kapcsán összeesküvés-elméleteket terjesztett a koronavirus miatt kihirdetett rendkívüli állapot ideje alatt.
Freedom House mindezek ellenére úgy véli, hogy a szerbiai internetszolgáltatások általánosságban megbízhatóak.
A Köztársasági Statisztikai Intézet (KZS) 2020-as adatai szerint a szerbiai háztartások 74, 3 százaléka rendelkezik számítógéppel, 94, 1 százaléka pedig mobiltelefonnal, a háztartások 81 százaléka pedig internetkapcsolattal is rendelkezik – áll a FH jelentésében, azzal, hogy a KZS 2020-as adatai alapján
Az internetelérhetőség tekintetében jelentős különbség van az urbánus központok (ahol a lakosság 87, 1 százalékának van internetelérhetősége) és a kisebb települések, illetve falvak között, ahol a lakosságnak 70, 4 százalékának van netelérhetősége.
A FH szerint világszerte 11 éve folyamatosan csorbulnak a digitális jogok, 2020 májusa és 2021 júniusa között pedig azon országok száma is elérte a rekordszintet, ahol a bejegyzéseik miatt letartóztatják az internetfelhasználókat. A jelentés szerint egyébként Észtország és Izland mellett Izlandon sértették meg legkevésbé a digitális jogokat, míg Kína továbbra is azon országok listájának az élén szerepel, ahol a cenzúra, az internet anonimitás elleni küzdelem és az interneten aktív egyetemisták bezárása miatt manipulálnak az internettel.
Az elmúlt egy év alatt, lakosai előtt összesen 20 ország korlátozta, vagy blokkolta ideiglenesen az internetelérhetőséget, s ez országok közül negatív értelemben legkirívóbb Myamarban és Fehéroroszországban uralkodó helyzet, ahol áramszüneteket is elrendeltek az internetelérés korlátozása céljából.
A teljes jelentés angol nyelvű PDF változata
