A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete ( NUNS) és a Bosznia-hercegovinai Újságírók Egyesülete (BH novinari) azt kéri a World Press Photo alapítványtól, hogy vonja vissza Bojan Stojanović fotóriporter 1993-ban Spot News-kategóriában elnyert-díját. Stoajnović az elismerést azokért a felvételekért kapta, amelyek Husein Kršo és Hajrudin Muzurović, bosnyák civilek 1992-es brčkói kivégzését örökítették meg – írja a Danas.rs
A két újságíró-szervezet szerint az ügyben újonnan nyilvánosságra került információk súlyos etikai kérdéseket vetnek fel a díjazott fotók keletkezésének körülményeivel kapcsolatban. A World Press Photo alapítványnak küldött levelükben nemcsak a díj visszavonását kérik, hanem hivatalos bocsánatkérést is Husein Kršo családjától, valamint helyreigazítást és nyilvános tájékoztatást arról, milyen lépéseket tesz az alapítvány saját etikai irányelveinek érvényesítése érdekében.
A kezdeményezés közvetlen előzménye Barbara Matejčić újságíró Gyilkolás a fotóért című oknyomozó írása, amely 2025 májusában jelent meg a BIRN oldalán és a zágrábi Novosti hetilap internetes oldalán. Mint ahogyan korábban az oldalunkon is beszámoltunk róla, Matejčić cikke szerint a felvételek nem egy spontán háborús bűncselekményt dokumentálnak, hanem hiteles bizonyítékok utalnak arra, hogy a fotós előre tudhatott a készülő kivégzésről. Az elemzés a fotózás közelségére, a használt objektívekre, a képkivágásokra, valamint Bojan Stojanović éveken át változó nyilatkozataira is hivatkozik, és ezek alapján megkérdőjelezi a képek elkészültének hivatalos vagy korábban elfogadott történetét.
A NUNS és a BH novinari a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék jegyzőkönyveire, köztük Goran Jelisić tanúvallomására is hivatkozik. Az egyesületek szerint ezekből az rajzolódik ki, hogy két fotóst azért vittek a helyszínre, hogy propagandacélból dokumentálják két muszlim fogoly meggyilkolását. A közlemény kiemeli, hogz Stojanović és kollégája, Srđan Petrović olyan helyszínekhez férhettek hozzá, és olyan együttműködésben álltak katonai struktúrákkal, amilyenre független újságíróknak 1992 májusában Brčkóban nem lehetett lehetőségük.
A World Press Photo 2022-ben, Matejčić figyelmeztetése után már módosította a fotó leírását, az újságíró-szervezetek szerint azonban ez nem elegendš. Álláspontjuk szerint a díj megtartása továbbra is azt a látszatot kelti, mintha a képek pusztán bátor háborús tudósítás eredményei lennének, miközben a feltárt körülmények ennél sokkal súlyosabb etikai problémákat jeleznek.
A követelésnek különös súlyt ad Husein Kršo családjának álláspontja. Fia, Mustafa Kršo szerint édesapját „újra és újra megölik” mindaddig, amíg a kivégzéséről készült fotót díjazott alkotásként mutatják be és állítják ki. A család számára a kép nem pusztán történelmi dokumentum, hanem feldolgozhatatlan trauma, amelynek nemzetközi elismerése tovább mélyíti a fájdalmat.
A közlemény emlékeztet arra is, hogy 1992. május 7-én Brčkóban Husein Kršót és Hajrudin Muzurovićot a rendőrállomáson történt fogva tartásuk után gyilkolták meg. A családtagok és a helyiek a bűncselekmény helyszínén gyűltek össze, ahol emléktáblát helyeztek el, mivel a helyi hatóságok évek óta elutasítják a helyszín hivatalos megjelölését.
Barbara Matejčić nyilvánosságra hozta Husein Kršo nyolcéves unokája, Džejla levelét is, amely megrendítően tanúskodik a családot generációkon át sújtó traumáról. A NUNS és a BH novinari azt kérte, hogy a World Press Photo alapítvány 2026. május 12-éig válaszoljon a díj visszavonására vonatkozó követelésükre.