Szerbia a valaha mért legrosszabb eredményét érte el a sajtószabadság globális rangsorában. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2026-os világindexében az ország a 104. helyre csúszott vissza a 180 vizsgált állam közül, ami az előző évhez képest nyolchelyes visszaesést jelent. Az ország ezzel a „nehéz helyzetű” kategóriába került, és a Nyugat-Balkánon is a legrosszabbul teljesített.
A régiós összehasonlítás különösen kedvezőtlen képet mutat Szerbia számára. A térség országai közül Szlovénia a 36., Montenegró a 41., Észak-Makedónia a 45., Horvátország az 53., Albánia a 83., Koszovó a 84., míg Bosznia és Hercegovina a 90. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy Szerbia a teljes térségben az utolsó helyre szorult.

Az RSF jelentése szerint a Nyugat-Balkánon általános romlás figyelhető meg a sajtószabadság területén. Egyedül Koszovó tudott javítani, méghozzá 15 helyet előrelépve. A szervezet szerint a térség több EU-tagságra törekvő állama – köztük Szerbia is – továbbra is ellenséges légkört teremt a független újságírás számára, miközben egyre nagyobb teret nyer.a propaganda.

A jelentés kiemeli, hogy Szerbiában ugyan továbbra is létezik minőségi, oknyomozó újságírás, amely komoly eredményeket ér el a korrupció és a szervezett bűnözés feltárásában, azonban ezek a munkák egyre ellenségesebb médiakörnyezetben születnek. A független sajtó mozgásterét jelentősen szűkíti az álhírek terjedése, a politikai propaganda, valamint az újságírókra nehezedő politikai nyomásgyakorlás.
A dokumentum rámutat arra is, hogy a szerb médiapiac rendkívül széttagolt. Több mint kétezer bejegyzett médium működik az országban. A legnagyobb befolyással továbbra is a szerb közszolgálati Rádió és Televízió (RTS), az országos televíziók, a független hírcsatornaként működő N1, valamint a bulvársajtó rendelkezik.
Az RSF külön aggodalommal említi meg az orosz propaganda jelenlétét is. A korábban az Európai Unióban betiltott RT Balkan Belgrádban működtet regionális irodát, miközben a Kreml narratívái számos szerbiai országos médiumban is megjelennek.

A politikai környezet szintén jelentősen hozzájárul a sajtószabadság romlásához. Az RSF szerint a 2023 és 2025 közötti kormányellenes tiltakozások idején a sajtó helyzete tovább polarizálódott, és az újságírók rendszeresen célpontjai lettek a hatalmi elit támadásainak. A jelentés név szerint is említi Aleksandar Vučić szerb államfőt, akit a szervezet a „médiaszabadság ragadozói” közé sorol.
A kritikus újságírók számára további problémát jelent, hogy korlátozott hozzáférésük van a kormányzati szereplőkhöz és a közérdekű információkhoz. Az interjúlehetőségek és hivatalos tájékoztatások gyakran elérhetetlenek számukra, ami jelentősen nehezíti a munkájukat.
Bár a szerb alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, az RSF szerint a gyakorlatban az újságírók korlátozó környezetben dolgoznak, és sok esetben öncenzúrát alkalmaznak. A 2023-ban elfogadott, majd 2024-ben módosított médiatörvények sem hoztak érdemi javulást, miközben a médiafelügyeleti rendszer működése továbbra is problémás.
A szervezet külön bírálja az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek működését is. Bár korábban léteztek hatékonyabb mechanizmusok az újságírók elleni támadások kivizsgálására, ezek a 2025-ös tiltakozások során már nem működtek megfelelően. Az újságírók elleni erőszakos cselekmények, fenyegetések, valamint az úgynevezett SLAPP-perek – vagyis a megfélemlítés céljából indított jogi eljárások – továbbra is komoly problémát jelentenek.

Ugyanakkor globális szinten sem jobb a helyzet: az RSF szerint története során először fordul elő, hogy a világ országainak több mint fele a „súlyos” vagy „nagyon súlyos” kategóriába tartozik a sajtószabadság szempontjából. A szervezet kihangsúlyozza, hogy az elmúlt 25 évben még soha nem volt ilyen alacsony az átlagos globális sajtószabadság-mutató.
A jogi környezet romlása különösen aggasztó tendencia: az index jogi mutatója az elmúlt évben jelentősen zuhant, ami arra utal, hogy a világ számos országában egyre inkább kriminalizálják az újságírást.

A világ élén –immár tizedik egymást követő évben– továbbra is Norvégia áll, i, míg a lista végén – immár harmadik éve– Eritrea található.
A legnagyobb pozitív változást Szíria érte el, amely jelentős javulással a 141. helyre lépett előre a korábbi 177. pozíciójához
Szerbia számára azonban a 2026-os jelentés egyértelmű figyelmeztetés. Ugyanis amennyiben az ország valóban az európai integráció útján kíván haladni, elengedhetetlen feladat marad számára a sajtószabadság helyreállítása és az újságírók védelmének megerősítése