Aggasztó képet fest az európai sajtószabadság helyzetéről az Civil Liberties Union for Europe (Liberties) legfrissebb jelentése, amely szerint az Európai Unió tagállamaiban is rendszerszintű támadásoknak van kitéve média függetlensége és pluralizmusa – írja a The Guardian.  A dokumentum arra figyelmeztet, hogy az újságírókat egyre gyakrabban érik zaklatások, fenyegetések és fizikai támadások, miközben a médiatulajdon fokozatosan egyre kevesebb szereplő kezében összpontosul, a közmédia politikai befolyás alá kerül, a közönség bizalma pedig folyamatosan csökken.
A szervezet ötödik, éves jelentése szerint az uniós intézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a sajtó helyzetére, mert a szabad és sokszínű média a demokrácia egyik alapvető pillére. A jelentés kihangsúlyozza, hogy ott ahol gyengül a jogállamiság, ott a sajtószabadság is gyorsan sérül.
Eva Simon, a szervezet vezető szakértője szerint a pluralista média nemcsak a demokrácia fokmérője, hanem annak tükre is. Mint fogalmazott, a politikai nyomásgyakorlás és az állami mulasztások egyaránt hozzájárulnak a média szabadságának leépüléséhez.
A jelentés egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy 2025-ben Európa-szerte válságos szintre jutott az újságírók biztonsága. A sajtómunkások egyre gyakrabban szembesülnek fizikai erőszakkal, jogi zaklatással és célzott fenyegetésekkel.

Példának okán Görögország fővárosában, Athénban, Görögorsz öt kilogramm TNT-t tartalmazó robbanószerkezetet dobtak Yannis Pretenteris, a To Vima hetilap szerkesztőjének otthonára, míg Olaszországban robbanószerkezetet helyeztek el Sigfrido Ranucci oknyomozó újságíró autója alatt. Ugyanitt a tavalyi év folyamán összesen 118 újságíró elleni támadást dokumentáltak, ebből 15 eset fizikai erőszakba torkollott. Jelenleg húsz olasz újságíró él rendőri védelem alatt, akiknek a túlnyomó része szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket tár fel.
Hollandiában is romló tendenciák figyelhetők meg. Az országban immár harmadik éve emelkedik az újságírók elleni támadások száma. A jelentés 106 fenyegetést, 67 megfélemlítési esetet és 55 fizikai támadást regisztrált.
Ugyanakkor nemcsak a fizikai, hanem az online térben zajló támadások is drámaian megszaporodtak. Tavaly rekordmennyiségű, 377 súlyos online zaklatási esetet jegyeztek fel, köztük halálos fenyegetéseket is.

A jelentés rámutat arra is, hogy több uniós országban politikai vezetők tudatos lejárató kampányokat folytatnak a független sajtó ellen. Máltán, Magyarországon és Romániában a politikai retorika rendszeresen „külföldi propagandagépezetnek” vagy „sötét erőknek” bélyegzi a hatalmat bíráló médiumokat.
Komoly aggodalomra ad okot az újságírók állami megfigyelése is. Olaszországban és Romániában több oknyomozó riportert titkos megfigyelés alá vontak, ami a szervezet szerint súlyosan sérti a sajtó szabadságát és az információforrások védelmét.
Továbbra is széles körben alkalmazzák az úgynevezett SLAPP-pereket, vagyis azokat a stratégiai jogi eljárásokat, amelyek célja az újságírók elhallgattatása. Bár az EU már elfogadta az ilyen gyakorlatok elleni jogszabályokat, azok végrehajtása több tagállamban továbbra is hiányos.

A Liberties jelentése külön kitér a médiatulajdon koncentrációjára is. Magyarországon az Orbán Viktor Orbán szövetségeseihez köthető médiabirodalom uralja a piac jelentős részét, míg Franciaországban néhány nagyvállalkozó, köztük Vincent Bolloré kezében összpontosul a média jelentős része. Hasonló folyamatok figyelhetők meg Hollandiában, Görögországban, Németországban, Spanyolországban és Szlovákiában is.
A közmédia helyzete különösen aggasztó. A jelentés szerint 2025-ben a közszolgálati televíziók és rádiók több országban súlyos politikai nyomásgyakorlás alá kerültek. Magyarországon a választási kampány során a kormánypárti szereplők rekordmagas, 73 százalékos médiaszereplést kaptak, míg Szlovákiában a közmédia a jelentés szerint gyakorlatilag közvetlen politikai irányítás alá került.

A pénzügyi bizonytalanság is fokozza a problémákat: Franciaországban a közmédia összevonását tervezik, Németországban rádióállomások és hírcsatornák megszüntetését jelentették be, Belgiumban pedig jelentős költségvetési megszorítások fenyegetik a közszolgálati médiát.
A közbizalom sem mutat kedvező képet. A vizsgált 22 uniós ország közül mindössze háromban – köztük Németországban és Írországban – maradt viszonylag magas a média iránti bizalom, míg Görögországban, Romániában és Bulgariában kritikusan alacsony szintet mértek.

A Liberties szerint több tagállam továbbra sem hajtja végre megfelelően az olyan uniós médiaszabályozásokat, mint amilyen az European Media Freedom Act (EMFA), amelynek célja az újságírók védelme, a tulajdonosi átláthatóság biztosítása és a közmédia függetlenségének megőrzése.
A szervezet arra figyelmeztet, hogy amennyiben ha nem történik gyors és hatékony fellépés, Európa demokratikus nyilvánossága és a sajtó szabadsága tovább gyengülhet, ami hosszú távon az európai demokráciák stabilitását is veszélyeztetheti.