A 2026-os országgyűlési választási kampány egyik legvitatottabb kérdésévé vált a közmédia szerepe és működése. Bár a közszolgálati médiumok törvényi kötelezettsége a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás biztosítása, a gyakorlatban egyre több jel utal arra, hogy a rendszer inkább a kormányzati kommunikációt erősíti, miközben az ellenzéki szereplők közül csak kevesen jutnak szóhoz. – írja a Telex.hu.

A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a kampány során a Magyar Péter vezette Tisza Párt egyáltalán nem kapott meghívást a közmédiába. A párt tájékoztatása szerint legutóbb még 2024 szeptemberében keresték meg őket az M1 és a Kossuth Rádió részéről, azóta azonban nem hívták a listavezetőt. Ez különösen annak fényében feltűnő, hogy a hivatalos kampányidőszak jelentős része már eltelt, és ilyenkor lenne a legnagyobb szükség a választók széles körű tájékoztatására.

A közmédia működését felügyelő MTVA nem adott érdemi választ arra, hogy a kampány során pontosan kiket és milyen gyakorisággal hívtak meg. Az újságírói megkeresésekre adott reakciójuk inkább kitérő jellegű volt és a Telex által elküldött kérdések megválaszolása helyett a sajtóorgánum finanszírozását kezdték firtatni, és csak ennek tisztázása után ígértek válaszokat. Így a nyilvánosság számára továbbra sem világos, hogy a közpénzből működő médium milyen elvek alapján biztosít megszólalási lehetőséget a politikai szereplőknek.

A rendelkezésre álló információk – például az M1 műsorainak nyilvános felületei – azonban jól kirajzolják a tendenciákat. A csatorna vendégei között túlnyomórészt kormánytagok, államtitkárok, valamint kormányközeli elemzők és szakértők jelennek meg. Gyakori szereplők azok a közéleti megmondóemberek is, akik különböző, részben közpénzből működő intézetekhez köthetők, és jellemzően a kormány narratíváját közvetítik.

Ellenzéki politikusok csak elvétve kapnak megszólalási lehetőséget, és az is árulkodó, hogy kik. A közmédia egyik „kedvenc” ellenzéki vendége a Adorján Béla vezette Jobbik. Az elnök 2026 eleje óta több alkalommal is szerepelt a műsorokban, és más jobbikos politikusok is megjelenhettek különböző témákban. Emellett rendszeres vendégnek számít Székely Sándor, a Szolidaritás Párt elnöke, aki több alkalommal is megszólalhatott, annak ellenére, hogy pártja támogatottsága csekély, és még az országos listaállításhoz szükséges feltételeket sem tudta teljesíteni.
Más ellenzéki pártok képviselői jóval ritkábban jelennek meg. A Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom elnöke például két alkalommal szerepelt a közmédiában 2026-ban. A Demokratikus Koalíció részéről Arató Gergely egy rövid interjúban nyíltan bírálta a közmédiát, míg a párt vezetője, Dobrev Klára továbbra sem jelenik meg az állami csatornákon, mert a DK álláspontja szerint azok nem biztosítanak tisztességes feltételeket.
A Nagy Dávid vezette Magyar Kétfarkú Kutya Párt szintén csak korlátozott lehetőségeket kapott, ugyanis a kampány során mindössze egy meghívást kaptak, amelyet egy rövid televíziós szereplésre elfogadtak volna, hosszabb beszélgetésekbe azonban nem kívántak belemenni, ha azok politikai támadásokra szolgálnának.

A kampány egyik visszatérő kérdése a listavezetői vita megszervezése is. Bár a 2024-es európai parlamenti választások idején hosszú idő után tartottak vitát a közmédiában, az a túl sok résztvevő miatt inkább formális esemény maradt. A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a választók többsége igényelné a valódi politikai vitát, különösen Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter között.
Erre azonban továbbra sincs esély: Orbán Viktor következetesen elutasítja a vitát, míg a Tisza Párt ragaszkodik ahhoz, hogy listavezetőjük kizárólag a miniszterelnökkel vitázna. Más ellenzéki szereplőkkel közös vitában nem kíván részt venni.

A kialakult helyzet összességében komoly kérdéseket vet fel a közmédia szerepével kapcsolatban. Miközben a törvények és a Közszolgálati Kódex a kiegyensúlyozott tájékoztatást írják elő, a gyakorlatban a politikai megszólalások eloszlása erősen egyoldalúnak tűnik. Ez nemcsak a választók informáltságát befolyásolja, hanem a demokratikus verseny tisztaságába vetett bizalmat is alááshatja a kampány hajrájában.