2025 januárjától börtönbüntetés is járhat, ha valaki az interneten más személy erőszakos halálát kívánja, vagy ehhez agresszív kifejezéseket használ – írja a Sg.hu

Mint ahogyan korábban az oldalunkon is beszámoltunk arról, az „Az internetes agresszió visszaszorításáról” című törvényjavaslat szerinti vétség elkövetése esetén aki nyilvánosan, elektronikus hálózaton keresztül erőszakos halálra vonatkozó szándékot vagy kívánságot fejez ki egy azonosítható személlyel szemben, akár egy év börtönbüntetést is kaphat.

Ugyanakkor a törvény nem vonatkozik azokra a hozzászólásokra, amelyek ismeretterjesztő, művészeti, tudományos vagy oktatási célból történnek, illetve ha nem keltenek félelmet. A jogsértésnek nagy nyilvánosság előtt kell megvalósulnia, így például zárt Facebook-csoportokban tett kommentek nem büntethetők. A törvény szerint az online sajtótermékek kiadói is kötelesek hatékonyabban fellépni az agresszív kommentekkel szemben, a szabályok betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzi majd.

Az indoklás szerint a törvényre azért van szükség, mert az interneten egyre több gyűlöletkeltő és emberi méltóságot sértő komment jelenik meg, ami rontja a közbeszéd minőségét. Az új szabályozás célja, hogy ösztönözze a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést.

A magyar híroldalakon többen is bírálták az új jogszabályt

Elsőként még a törvénymódosítás belengetését követően Puzsér Róbert reagált Az új cenzúra törvénye a billentyűzetre fagyasztja a szót című, a hang.hu-n megjelent jegyzetében.  A magyarországi publicista, kritikus, film-, televíziós, rádiós és online műsorkészítő, újságíró, médiaszemélyiség szerint ” A törvényjavaslat, amely látszólag az emberi méltóságot hivatott védeni, a politikai bírálat mélyrétegének elhallgattatására szolgál – az állampárt a jogrendet sokadszor is aláveti a hatalmi érdeknek, amellyel a kommentfalak feletti dominanciájának elvesztésére válaszol.”

Minap pedig, úgyszintén  a hang.hu-n R. Kiss Kornélia Könnyű préda a sajtó című jegyzetében ír ímmár elfogadott törvényjavaslatról.

R. Kiss szerint „kérdéseket vet fel, hogy ezt a mégoly jogos igényt az állam büntető hatalmának közbeiktatásával kell-e érvényesíteni. Erről lehet vitatkozni, az azonban érthetetlen, hogy milyen alapon terhelné ezen a téren nagyobb felelősség a bejegyzett sajtótermékeket, mint egy influenszert.”