A Kreml betiltotta, „külföldi ügynököknek” titulálta őket, kriminalizálta és kiutasította az országból. Megtagadta tőlük a finanszírozást, és megpróbálta elszigetelni őket a közönségüktől, de újra csoportosultak, újjáépültek és megerősödve tértek vissza – írja a The Economist.

Az orosz újságírókat az elmúlt három évtizedben sohasem érték ilyen támadások, mint amilyenekkel manapság szembesülni kénytelenek szembesülni az ukrajnai háború  alatt, és soha támadtak vissza ekkora erővel, leleplezve a Kreml hazugságait és korrumpáltságát és bizonyítékokat szolgáltatva Moszkva háborús bűneiről.

Vlagyimir Putyin tekintélyelvű uralma nem hagy teret az utcai tiltakozásoknak, a független újságírók azonban virtuális ellenállási mozgalmat hoztak létre, amely robbanásszerűen tesz közzé történeteket a háborús gépezettel szemben ellen, és híreket és véleményt mond, azok számára, akik erre éhesek.

Mindezt legtöbben Oroszországon kívül teszik, amit „offshore újságírásnak” neveznek.

A Projekt Media oknyomozó sajtóorgánum szerint Ukrajna megszállása óta legalább 500 újságíró hagyta el Oroszországot és szétszórtan Európában, olyan városokban élve, mint Riga, Tbiliszi, Vilnius, Berlin és, itt érve el a jórészt 40 évesnél fiatalabb közönségét.

„A mai feladatunk az, hogy túléljünk, és ne hagyjuk, hogy olvasóink megfulladjanak” – mondja Ivan Kolpakov, a Meduza újság honlapjának főszerkesztője.

A Meduza számolt be az ukrán civilek ellen elkövetett bucsai mészárlásáról és arról, hogy rendkívül sok elítélt volt kénytelen csatlakozni a Putyin barátja, Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner zsoldoscsoporthoz,

A Mediazona és a Pussy Riot két tagja által alapított online újság a háború orosz áldozatainak a valódi számát is igyekszik megállapítani és a mozgósítás kezdete óta megkötött szokatlanul sok házasság alapján talált is egy ötletes módszert arra, hogy meghatározza az orosz mobilizáltak számát. (Oroszországban a hadkötelesek a bevonulásuk napján bejegyezhetik házasságukat, amit sokan meg is tesznek, mivel nem tudják, hogy mikor is látják viszont a párjukat). A Mediazone becslései szerint már félmillió embert mozgósítottak, ami jóval több, mint amennyit a Kreml állított.

A Kreml számára a valódi hírek elhallgatása fontos része háborús erőfeszítéseinek. Ugyan maradtak Oroszországban olyan újságok, amelyek nem tekinthetők propagandaszervnek. Példának okán ilyen a Kommerszant, vagy más, magánkézben lévő lapok, de ezek is nagyon korlátozottan tájékoztathatnak.

Mióta Putyin elrendelte Ukrajna invázióját, a legtöbb független hangot elhallgattatta, nehogy gyanakvást szítsanak az állampolgárok között, vagy megosztottságot okozzanak az elit körökben

A Dozsd televízió, Oroszország leghíresebb független televíziója nyolc nappal a háború kezdete után szüntette be működését. Az Echo of Moscow, az ötmillió hallgatót számláló rádióállomás pedig még aznap elhallgatott. Nem sokkal ezután a „Novaja Gazeta” újság nyomtatását is beszüntették.

Alekszej Venegyiktov, az Echo szerkesztője és Dmitrij Muratov, a Nova Gazeta szerkesztője, Nobel-díjas újságíró Oroszországban maradtak, míg néhány korábbi munkatársuk külföldön folytatta a tevékenységét.

A Dozsd televízió ismét sugároz műsorokat, igaz Lettországból, de a YouTube-on keresztül havonta 20 millió nézőnek közvetítenek. Az Echo Berlinben építette ki központját és híreket, illetve élő beszélgetéseket közvetít egy okostelefonos alkalmazáson keresztül, amit a Kreml ugyan megpróbált letiltani, de nem sikerült neki. Emellett YouTuben is közvetítenek.

Körülbelül egy tucatnyi digitális média foglalkozik oknyomozó újságírással, amelyek 2014-óta alakultak meg, amikor is Putyin elfoglalta Ukrajna egyes részeit. Az Insider, a Bellingcattel együttműködő online média nemrégiben több tucatnyi Ukrajna városait rakétával megcélzó mérnök és programozó személyazonosságát tárta fel.

Roman Dobrokhotov, az Insider vezetője szerint a világ számos országában hanyatló oknyomozó újságírás a fénykorát éli Oroszországban:

„Óriási az igény iránta és vannak, akik tudják, miképpen is kell csinálni. Vizsgálandó témákban pedig nincs hiány” – jegyezte meg.

Az oroszok a virtuális magánhálózatok és szolgáltatások segítségével rátalálnak a hiteles információkra. A háború előtt Oroszország a 40. volt a VPN-rendszerek felhasználóinak a listáján, most pedig itt használják legtöbben a világon.

A koronavírus ideje alatti távmunka kiváló felkészülés volt az offshore újságírásra – nyilatkozta Makszim Kurnyikov, az Echo szerkesztője. Az offshore újságírók szerint hallatniuk kel azon emberek hangját, akik Oroszországban nem beszélhetnek szabadon és véletlenül sem szabad őket hibáztatni, vagy pedig provokálni:

„Hangot kell adnunk azoknak az embereknek, akik nem beszélhetnek szabadon Oroszországban – nem hibáztatni vagy provokálni őket.”

Az „offshore újságírók” mindig szemmel tartják Oroszország politikai jövőjét és Oroszországban nagy hagyománya van a befolyásos száműzötteknek: Vlagyimir Iljics Lenin egykoron Londonban szerkesztette az Iskra újságot, az 1980-as évek végén pedig az újságírók segítettek Mihail Gorbacsovnak a peresztrojkájának a kidolgozásában.

És amennyiben valaha Putyin hatalma meginog, az újságíróknak lesznek ötleteik arra, hogy Oroszország miképpen is lábalhat ki a rossz irányítása alól.