Újságírókat lejáratni próbáló interjúk jelentek meg a magyar kormánymédiában Az elkészítésük titkosszolgálati módszerekre val

Az Átlátszó szerint ismét titkosszolgálati manőverekre emlékeztető akciót indíthattak valakik a Fidesz érdekében az áprilisi választások előtt: erre utal két leleplezőként tálalt cikk, amelyeket a Magyar Nemzet közölt a múlt héten. A külföldi tudósítók és kormánykritikus civilszervezetek lejáratását célzó anyagokban közölt videók az Átlátszó forrásai szerint gyanús körülmények között készültek, azokat mégis azonnal átvette a Miniszterelnökség angol nyelvű lapja, de Kovács Zoltán kormányszóvivő is megosztotta a Twitter-oldalán, ahogyan Orbán Viktor is említést tett róla a Kossuth Rádióban.

Az Átlátszó oknyomozása szerint a történet hátterében feltűnik egy állítólagos közel-keleti milliárdos, akiről a lap szerkesztősége képernyőfotókat is közölt.

Forrásaik szerint ő volt az, aki másokkal együtt megtévesztő álláshirdetések feladásával került kapcsolatba több magyarországi szakemberrel, hogy tőlük olyan nyilatkozatokat csaljon ki és rögzítsen, amelyek ügyesen prezentálva jól jöhetnek a Fidesz választási kampányában.

Az Átlátszó emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt, a 2018-as országgyűlési választások előtt nagy port vert a részben volt izraeli titkosszolgálati alkalmazottakból álló Black Cube nevű izraeli cég által irányított művelet. Ennek keretében több magyarországi, vagy magyar kötődésű, „Soros-bérenc” civilszervezet (Migration Aid, a TASZ társszervezete, a Civil Liberties Union) munkatársát próbálták kompromittálni. Az ügyről elsőként beszámoló Index akkori cikke szerint az izraeli cég által rögzített beszélgetéseket például Bayer Zsolt publicista is felhasználta a Magyar Idők kormánypárti napilapban) – ezek a cikkek a botrány kirobbanása után elérhetetlenné váltak az archívumból. A Black Cube elismerte a 2018-as akciót, bár üzleti és nem politikai hátterűnek minősítette azt. Ellenzéki képviselők szerették volna, ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága információt kér az ügyről a kémelhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivataltól, de a kormánypárti képviselők leszavazták ezt a javaslatot – idézi fel az Átlátszó.

Az Átlátó szerint több ponton is emlékeztetnek a négy évvel ezelőtt történtekre azoknak a videókonferencia-felvételeknek a készítési körülményei, amiken a Magyar Nemzet legújabb, múlt heti leleplező cikkei alapulnak. A két cikkben az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) egyik szervezetének volt menedzserével, Andrej Noskóval, és egy videós újságíróval, Kálmán Mátyással készült interjúk láthatók. A téma mindkét esetben Magyarország nemzetközi megítélése és az országról tudósító újságírók elfogultsága volt.

A felvételeket a lap állítása szerint ismeretlen e-mail címről kapta a szerkesztőség. A felvételeket a Miniszterelnökség angol nyelvű lapja, az About Hungary azonnal átvette, és Kovács Zoltán kormányszóvivő is osztotta a Twitteren, sőt Orbán Viktor szokásos pénteki, a Kossuth Rádióban vele készített heti beszélgetésben is kitért az ügyre, és Kovács Zoltán tweet-jéről külön is beszámolt a Magyar Nemzet.

A Magyar Nemzet online felületén közölt videók a szövegkörnyezetükből kiragadott, rövid, angol nyelvű felvételek. A kormánypárti újság cikkei ezeket úgy tálalják, mintha a megszólalók alátámasztanák, amit a Fidesz hangoztat rendszeresen a Magyarországról tudósító külföldi újságírók állítólagos elfogultságáról, és a kormánnyal szemben kritikus civilszervezetekről, továbbá a Magyarország ellen szőtt nemzetközi összeesküvésről – írja az Átlátszó.

Az első cikkben és videón idézett Andrej Nosko a Soros György által finanszírozott Open Society Initiative for Europe szervezet egyik egységének (Governance and Policy Debates Unit) vezetője volt 2018-ig. A Magyar Nemzet cikke úgy fogalmazott: a szerkesztőség által megkapott Skype-beszélgetésről készült videofelvételen Nosko „gyakorlatilag elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen igaztalan, elfogult kampány zajlik.”

A lap második cikke a korábban a 24.hu-nál, és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezetnél is dolgozó Kálmán Mátyás videós újságíróval készült videófelvételt közölt. Róla azt írja a kormányközeli lap, hogy a Skype-interjúban többek között olyanokat mondott, hogy „nem jó, hogy a sajtó munkatársai ilyen mértékben függenek az NGO-ktől.

Az Átlátszó több olyan civil szférában aktív szakemberről is tud, akik kamu álláshirdetéseknek dőltek be, amelyeket maguknak filantróp szervezeteknek és személyeknek mondó emberek adtak fel azzal, hogy a civil társadalmat szeretnék támogatni, és ehhez keresnek munkatársakat.

Az egyik neve elhallgatását kérő sértett az Átlátszónak azt mondta, hogy éppen aktívan állást keresett a LinkedIn felületen, így került kapcsolatba a videófelvétel készítőivel. Egy álláshirdetésre jelentkezett, amiben olyasvalakit kerestek, aki – hozzá hasonlóan – vezetői tapasztalatokkal rendelkezik a civil szférában. A hirdetésben budapesti munkahelyre, regionális igazgatói pozícióra kerestek pénzügyi, marketing, menedzsment, politológia vagy nemzetközi kapcsolatok végzettséggel olyan szakembert, aki folyékonyan beszél angolul, van vezetői tapasztalata és szervezési gyakorlata.

A hirdetés szövege szerint egy olyan alapítvány irányítására kerestek szakembert, amelynek célja a koronavírus-járvány alatt előforduló emberi jogi visszaélések kezelése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, a szólásszabadság és az információszabadság elősegítése. A jelölt feladatai közé sorolták a médiával való kapcsolatépítést, a hasonlóan gondolkodó politikai szereplők feltérképezését és a velük való való együttműködést, önkéntesek és alkalmazottak irányítását, szektorok közötti kapcsolatépítést.

A LinkedIn számlálója szerint több mint százan jelentkeztek az állásra, köztük az Átlátszónak nyilatkozó sértett. Első körben egy magát hr-esnek kiadó nővel beszélt videókonferencián, kétszer is. Ez a nő azt mondta, egy tehetős személy szeretné támogatni egy olyan szervezet létrehozását, ami aztán további civilszervezeteket alapítana. A személyzetis nő a LinkedIn profilja szerint holland nemzetiségű volt, és erre utalt az akcentusa is – számolt be tapasztalatairól forrásunk.

Az adományozóról semmit nem mondott, azt ígérte, hogy a kiválasztott jelentkezők többet is megtudhatnak majd az állásinterjúk utolsó körében. Akkor vált gyanússá az egész a sértettnek, amikor az állítólagos milliárdossal is sor került egy Skype-interjúra.

A közel egyórás beszélgetésen a közel-keleti kinézetű férfi állásinterjú-szerű beszélgetést folytatott vele, a civilszervezetek létrehozásával és működtetésével kapcsolatos tapasztalatairól. A beszélgetést követően sem a hr-es nő, sem az állítólagos milliárdos LinkedIn-oldala nem volt elérhető többé.

Egy másik, hasonlóan járt személytől is kapott az Átlátszó képernyőképeket az állítólagos milliárdosról. Ez a sértett is LinkedIn-es álláshirdetésre jelentkezett, és vele is videókonferencia-platformon interjúztak.

A Magyar Nemzet cikkeiről a Politico is beszámolt.

 

A lap szerint az elmúlt két évben, 2020-ban és 2021-ben több magyarországi civilszervezetnél dolgozót kerestek meg álprofilokról valakik, a 2017 és 2018 során a Black Cube akciója során tapasztaltakhoz hasonló módon.  A Politico úgy tudja, a négy évvel ezelőtti ügyben használt egyik álprofilnak még a neve is megegyezett a közelmúltban is használttal, a különbség annyi volt csak, hogy ezúttal videohívás keretében beszélt a kiszemelt személlyel.

A fent ismertetett eset nem az első és nem az egyetlen, amikor a független sajtót, civil vagy ellenzéki szereplőket próbálnak átverni az idei választási kampányban. Az Átlátszó nemrégiben számolt be arról, hogy őket is megpróbálták csőbe húzni független polgármestereket is zsaroló személyek, bár ők feltehetően nem azonosak a Magyar Nemzetnek szivárogtató szélhámosokkal.