Több mint kétszáz órányi korabeli rádiófelvételt tesz hozzáférhetővé az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének új internetes felülete, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára készült. Az 1956 rádiója elnevezésű projekt segítségével a látogatók időpontot és rádióállomást választva hallgathatják meg, milyen hírek és felhívások jutottak el a magyarokhoz a forradalom napjaiban. A gyűjteményben a Kossuth Rádió, a Szabad Európa Rádió és több vidéki szabad adó fennmaradt műsorai is szerepelnek. – közli a Media1.
A különleges rádiós időgépet október 19-én mutatták be az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Hargitai Henrik, a tanszék oktatója és a projekt vezetője a Media1-nek elmondta: a fejlesztés célja, hogy az érdeklődők ne csupán egymástól elkülönített történelmi hangdokumentumokat hallgathassanak, hanem azt is megtapasztalhassák, milyen lehetett az állomások között keresgélve követni az eseményeket 1956 őszén.
A felület központi eleme az interaktív idővonal és az állomásválasztó. A felhasználó kijelölheti az őt érdeklő napot és időpontot, majd a rendelkezésre álló felvételek között rádióadót válthat. Így összehasonlítható, hogy ugyanabban az időszakban milyen információkat közvetítettek a budapesti, a vidéki és a külföldről sugárzó magyar nyelvű állomások. A megoldás nemcsak a korabeli rádióhallgatás élményét idézi fel, hanem a különböző híradások közötti eltéréseket is érzékelteti.
A gyűjtemény az archívum hiányait is láthatóvá teszi. Ahol az eredeti hangfelvétel nem maradt fenn, de írásos források megőrizték az adás tartalmát, szöveges rekonstrukció olvasható. A rendszer azt is jelzi, ha egy műsornak csupán a címe vagy a létezése ismert. A látogató így arról is képet kap, mennyire teljesek az adott időszakból rendelkezésre álló dokumentumok, és hol szakad meg a fennmaradt források sora.
A hanganyagok megőrzésében meghatározó szerepet játszott a Szabad Európa Rádió lehallgató- és rögzítőszolgálata, amely a forradalom idején sugárzott műsorok jelentős részét felvette. A magnószalagok évtizedekig nem voltak széles körben hozzáférhetők. Később az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába kerültek, ahol a digitalizáció előtti időszakban többek között videókazettára átjátszott változataikat kutathatták az érdeklődők.
A most bemutatott oldal több intézmény és kutató hosszú éveken át végzett megőrző és feldolgozó munkájára épül. Az új felület jelentősége, hogy a történelmi hangdokumentumokat a nagyközönség számára is könnyebben elérhetővé és áttekinthetővé teszi, miközben időrendbe rendezve kínál lehetőséget a műsorok összevetésére.
A fejlesztők külön figyelmet fordítottak a forradalom idején működő vidéki és szabad rádióállomásokra, amelyek felvételei korábban jóval kevésbé voltak hozzáférhetők. Adásaik segíthetnek megérteni, miként váltak egyes állomások függetlenné a korábbi politikai irányítástól, majd hogyan jelent meg műsoraikban a Kádár-rendszer hivatalos álláspontja. A különböző adók megszólalásainak összehasonlítása a helyi események és az országos politikai változások kapcsolatát is megvilágíthatja.
Az egyetemi bemutatón Simándi Irén a politikai fordulatok és a rádió működésének összefüggéseiről beszélt. Felidézte, hogy a forradalmat megelőzően a Nagy Imréhez kötődő enyhülés a rádióban is érezhető volt. A későbbi visszarendeződés idején viszont bizonytalanná vált a szerkesztőségi munka, mert a politikai vezetésben zajló folyamatokról sem álltak rendelkezésre egyértelmű információk.
Markovits Ferenc a Magyar Rádió történetének rendkívüli helyzeteit idézte fel, köztük 2006. október 23-át, amikor az intézmény egy végül elmaradt támadásra készült. Lukács Bea a történelmi felvételek fennmaradásának körülményeit ismertette. Kiemelte: a tudatos archiválás mellett véletlenek és szerencsés fordulatok sorozata is hozzájárult ahhoz, hogy a hanganyagok megmaradjanak, majd évtizedekkel később kutathatóvá és meghallgathatóvá váljanak.
Az 1956 rádiója weboldal már az október 23-i évforduló előtt elérhető. A látogatók a fennmaradt adások és írásos dokumentumok segítségével idézhetik fel a hetven évvel ezelőtti napokat, amikor a rádió az események követésének egyik legfontosabb eszköze volt.