A Cenzolovka elemzése szerint Szerbiában a rádióállomások ugyan már nem állnak a politikai médiaküzdelmek középpontjában, a hatásukat mégsem szabad alábecsülni. Az EBESZ médiaműveltségi kutatása alapján a szerbiai polgárok 66,3 százaléka hallgat rádiót, 22 százalékuk pedig többnyire vagy teljesen megbízható hírforrásnak tartja. Különösen fontos adat, hogy a megkérdezettek 59,6 százaléka nem tudja megítélni, mennyire hitelesek a rádióban elhangzott információk. Ez azt jelenti, hogy bár a rádió sokak szemében háttérmédium, továbbra is jelentős tömegekhez jutnak el rajta keresztül a politikai üzenetek.

A felmérés 2026. április 28. és május 5. közötti időszakban vizsgálta a nemzeti frekvenciával rendelkező rádióállomások – a Radio Beograd 1, Radio Beograd 2, Radio Beograd 202, Radio S1, Radio S2, Hit FM és a Play radio – hírműsorait.. Az elemzés hat adóra terjedt ki, a Hit FM-et pedig azért hagyták ki, mert a próbahallgatás során nem találtak rajta központi hírblokkot.

A monitoring egyik fontos megállapítása, hogy a közszolgálati rádió és a kereskedelmi adók között jelentős különbség mutatkozott. A Radio Beograd mindhárom műsora minden nap rendszeresen sugárzott híreket, míg a Radio S1 május 1-jén és 2-án, a Radio S2 és a Play radio pedig május 1. és 3. között nem adott hírműsort. A kereskedelmi adókon a hírek többnyire rövid, hírügynökségi jellegű, bemondók által felolvasott anyagok voltak, hangbejátszások és bővebb háttér nélkül. Riporteri bejelentkezést vagy hangos nyilatkozatot mindössze kétszer, a Radio Beograd 1 műsorában rögzítettek.

Az elemzés legfontosabb következtetése sx, hogy a rádiós hírek nagyon hasonló politikai valóságképet közvetítettek, melyekben a hatalom domináns szereplőként jelent meg, az ellenzék teljesen láthatatlan maradt, a civil társadalom pedig csak elvétve kapott helyet. A 119 vizsgált hír közül 84-ben a hatalom képviselői voltak a főszereplők, miközben az ellenzék egyetlen hírben sem jelent meg. Civil szervezetek mindössze öt hírben, szakértők és elemzők hat hírben, nemzetközi szereplők szintén hat hírben kaptak szerepet.
A hírek többsége nyilatkozatokról és bejelentésekről szólt. ilyenből 55-t regisztráltak. Ezt követték a kormányzati szereplők tevékenységeiről szóló hírek, amelyekből 25-öt rögzítettek. Konfliktusról vagy kritikáról mindössze két hír szólt, ráadásul ugyanannak az információnak a két különböző rádióban sugárzott változatáról volt szó. Ez a felmérés szerint azt mutatja, hogy a rádiós hírekben a politika többnyire állami intézmények, tisztségviselők és hivatalos közlések sorozataként jelenik meg, nem pedig viták, problémák és eltérő álláspontok ütköztetéseként.

A leggyakrabban szereplő politikus Aleksandar Vučić államfő volt, aki 24 alkalommal jelent meg a vizsgált hírekben. Őt Ana Brnabić házelnök követte kilenc, Marko Đurić külügyminiszter és Dubravka Đedović Handanović energetikai miniszter hét-hét megjelenéssel. Vučić szerepe különösen hangsúlyos volt, ugyanis a róla szóló hírek 75 százaléka a hírblokkok első híreként hangzott el. A felmérés szerint ezzel az államfő nyilatkozatai és tevékenységei a nap legfontosabb politikai eseményeiként jelentek meg.
A felmérés kitért a kereskedelmi rádiók tulajdonosi hátterére is. A Radio S1 és Radio S2 ugyanahhoz a médiakörhöz tartozik, amelynek fejlődését régóta Zoran Anđelković Bakihoz, a Szerbiai Szocialista Párt egykori tisztségviselőjéhez kötik. A Play radio tulajdonosi háttere más, de a felmérés szerint az is olyan médiapiaci hálózathoz kapcsolódik, amelyet politikai és üzleti befolyási körökkel hoznak összefüggésbe.
Az elemzés végkövetkeztetése szerint a rádió ugyan háttérbe szorult a médiáról szóló közvitákban, de ez a háttér nem semleges. A rövid hírműsorokban is világosan kirajzolódik, ki kap szót, kit mutatnak be fontos szereplőként, és kik hiányoznak teljesen a politikai képből.