A magyar internetezők 17 százaléka, mintegy 1,2 millió ember támogatott az elmúlt egy évben valamilyen online tartalomszolgáltatót – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2025-ös internethasználói felméréséből. Bár az olvasói támogatások és előfizetések egyre fontosabb szerepet töltenek be az online szerkesztőségek működésében, a közösségi finanszírozás egyelőre nem tudja kiváltani a hagyományos reklámbevételeket. – írja a dgtl.hu.

Forrás: NMHH

A kutatás szerint az online hírfogyasztás egyre nagyobb része a közösségi platformokra helyeződik át. A 16 év feletti magyar internetezőknek mindössze 21 százaléka találta meg az őt érdeklő közéleti tartalmat közvetlenül online híroldalon vagy magazinban, míg 36 százalékuk közösségi oldalon találkozott vele először. Ez a tendencia különösen a fiatalabb korosztályban erős: a 16–20 évesek 45 százaléka közösségi oldalakon, további 16 százalékuk pedig videómegosztókon jutott közéleti tartalmakhoz, miközben csupán 14 százalékuk érkezett online híroldalról.
A változás komoly kihívás elé állítja a szerkesztőségeket, amelyek működése továbbra is nagyrészt saját felületeik látogatottságára és reklámbevételeire épül. A közösségi platformok térnyerése miatt egyre több médium próbál közvetlenebb kapcsolatot kialakítani olvasóival, előfizetéses rendszerekkel, egyszeri adományokkal vagy rendszeres támogatási lehetőségekkel.
Az NMHH felmérése szerint a magyar internetezők 14 százaléka híroldalakat vagy online magazinokat támogatott, míg 8 százalékuk videócsatornáknak, podcasteknek, online rádióknak vagy más audiovizuális tartalmaknak adott pénzt. A híroldalak esetében a leggyakoribb támogatási forma az egyszeri adomány, az előfizetés, valamint az adó egy százalékának felajánlása volt. A rendszeres adományozás ugyanakkor továbbra is kevésbé elterjedt.
A kutatás arra is rámutat, hogy elsősorban azok hajlandóbbak fizetni az online tartalmakért, akik több időt töltenek az adott médium fogyasztásával, illetve magasabb iskolai végzettséggel és kedvezőbb anyagi helyzettel rendelkeznek. Az audiovizuális tartalmak támogatásánál az életkor is fontos tényező: a 16–20 évesek 19 százaléka támogatott videócsatornákat, podcasteket vagy online rádiókat, miközben az internetezők teljes körében ez az arány 8 százalék.
A felmérés összegzése szerint Magyarországon már kialakult egy elkötelezett támogatói kör, amely hajlandó közvetlenül hozzájárulni az online tartalmak előállításához. Ennek ellenére a közösségi finanszírozás jelenleg inkább kiegészítő bevételi forrásnak tekinthető. A támogatói bázis mérete egyelőre nem elég széles ahhoz, hogy az online szerkesztőségek nagyobb része kizárólag vagy döntően a közönség közvetlen finanszírozására építse működését.