Az Mediafuture.hu írása szernt újítás lényege az, hogy a felhasználók maguk jelölhetik ki azokat a hírforrásokat, portálokat vagy szakmai oldalakat, amelyeket a jövőben gyakrabban szeretnének látni a Google keresési találatai között. A változás azért lehet különösen fontos, mert a Google keresője és a különböző platformok algoritmusai évek óta meghatározó szerepet játszanak abban, hogy mely médiumok jutnak el az olvasókhoz, és mely tartalmak maradnak láthatatlanok a digitális térben.

A kiadók számára a keresőalgoritmus működése eddig sokszor átláthatatlan „fekete dobozként” jelent meg: a fejlesztők, szerkesztőségek és marketingesek próbálták megfejteni, miért kerül egy cikk a találati lista élére, míg egy másik miért tűnik el a háttérben. A Preferred Sources bevezetésével a Google részben visszaadja az irányítást a felhasználóknak. Ahelyett, hogy kizárólag az algoritmus döntene arról, milyen hírforrások kerülnek előtérbe, az olvasó maga is megjelölheti azokat az oldalakat, amelyeket hitelesnek, érdekesnek vagy számára fontosnak tart.
A Google kihangsúlyozza, hogy az új funkció célja nem más hírforrások kizárása, hanem a személyesebb és célravezetőbb keresési élmény megteremtése. A megjelölt források ugyanakkor előnyt élveznek a rangsorolásban, vagyis az adott felhasználó gyakrabban találkozhat velük a találati oldalon. A cikk szerint a Google adatai alapján azok az oldalak, amelyeket valaki Preferred Source-ként jelöl meg, kétszer nagyobb eséllyel kapnak átkattintást az adott felhasználótól.
Ez a felhasználók számára több szempontból is előnyös lehet. Az online információs térben egyre nehezebb eligazodni a mesterséges intelligenciával tömegesen gyártott tartalmak, az SEO-ra optimalizált, sokszor gyenge minőségű oldalak, a fizetett hirdetések és az álhírek között. Az új funkció lehetőséget ad arra, hogy az olvasók tudatosabban alakítsák saját információs környezetüket, és előnyben részesítsék azokat a médiumokat, amelyekben megbíznak.

Ugyanakkor az újítás kockázatokat is hordoz. A személyre szabott keresési eredmények tovább erősíthetik a digitális véleménybuborékokat, hiszen az olvasók még ritkábban találkozhatnak a saját világnézetüktől vagy korábbi ismereteiktől eltérő álláspontokkal. Problémát jelenthet az is, hogy egy felhasználó akár álhírterjesztő vagy félrevezető oldalakat is beállíthat kedvencként, ha ő azokat tartja megbízhatónak. A személyre szabás tehát csak akkor válhat valóban hasznossá, ha tudatos és kritikus hírfogyasztással párosul.
A Preferred Sources mögött mélyebb stratégiai okok is meghúzódhatnak. Az internetet az utóbbi időben elárasztották a gyakran mesterséges intelligenciával előállított, kereső-optimalizált tartalmak, amelyek elsődleges célja nem a tájékoztatás, hanem a kattintások és a hirdetési bevételek növelése. Ez rontja a keresési élményt, miközben az MI-platformok – például a ChatGPT – sokszor gyorsabb, közvetlenebb és pontosabb válaszokat kínálnak a felhasználóknak. A Google erre részben generatív válaszfunkciókkal reagált, de a cikk szerint ez önmagában nem biztos, hogy elegendő az elszívó hatás megakadályozására. A Preferred Sources abban segíthet, hogy a kereső ismét relevánsabb, megbízhatóbb és személyesebben hasznos találatokat kínáljon.

A funkció használata viszonylag egyszerű. A felhasználónak be kell jelentkeznie Google-fiókjába, majd a google.com oldalon a profiljára kattintva elérheti a „Keresés személyre szabása” menüpontot. Itt a „Forrás beállításai” alatt hozzáadhatja azokat az oldalakat, amelyeket gyakrabban szeretne látni a keresési eredmények között. A másik lehetőség, hogy a Google találati oldalán, a „Top Stories”, vagyis „Vezető hírek” blokk mellett megjelenő csillag ikonra kattintva jelöli meg kedvenc forrásait. A cikk szerint világszerte már több mint 200 ezer egyedi webhely került fel felhasználói listákra, a nagy nemzetközi szerkesztőségektől a kisebb rétegmagazinokig.

A változás a kiadók számára egyszerre jelenthet lehetőséget és kihívást. A jövőben még fontosabbá válhat, hogy egy médium közvetlen, bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki olvasóival. Már nem lesz elég pusztán az algoritmusoknak megfelelni vagy technikai SEO-eszközökkel jó helyezést elérni: az is kulcsfontosságú lehet, hogy az olvasók saját döntésük alapján kedvenc forrásként jelöljék meg az adott oldalt. Ez különösen a szakmai, niche vagy erős közösséggel rendelkező márkák számára jelenthet előnyt.
A médiavállalatok stratégiája is átalakulhat. A korábbi időszakban a hangsúly sokszor a keresési forgalom maximalizálásán volt, most azonban a márkahűség és az olvasói bizalom közvetlen rangsorolási tényezővé válhat. A minőségi tartalom, a hitelesség és a közönséggel való kapcsolat felértékelődhet az algoritmusok kijátszásával szemben.

A folyamatnak azonban lehetnek veszélyes piaci következményei is. Az új médiumok számára magasabbá válhat a belépési küszöb, mert a felhasználók várhatóan elsősorban a már ismert, régebb óta működő portálokat jelölik majd be kedvencként. Ez strukturális előnyt adhat a nagy, bejáratott médiamárkáknak, miközben az új, innovatív, de még kevésbé ismert szereplők nehezebben törhetnek be a piacra. A cikk szerint ez akár a médiapiac befagyásához is vezethet: a felhasználók a megszokott forrásaikat választják, a Google ezeket mutatja nekik gyakrabban, az új szereplőknek pedig nagyobb költségvetésre és erősebb márkaépítésre lesz szükségük az áttöréshez.
Összességében a Preferred Sources nem csupán egy új keresési beállítás, hanem a digitális hírfogyasztás egyik fontos fordulópontja lehet. A funkció nagyobb beleszólást ad a felhasználóknak saját információs környezetük alakításába, ugyanakkor felelősséget is ró rájuk. A kiadók számára pedig azt üzeni, hogy a jövőben nemcsak a keresőoptimalizálás, hanem a bizalom, a márkaépítés és az olvasókkal kialakított közvetlen kapcsolat is meghatározó lesz.