A „Državni posao” című népszerű szerb szkeccs-sorozat ideiglenesen leáll az aktuális évad közepén, miután nem hosszabbították meg a szerződését a Telekom Szerbia vállalattal – közölte a Raskrikavanje tényellenőrző oldal. A hírt maguk az alkotók jelentették be egy videóüzenetben, amelyet a nézők az új epizód helyett láthattak.
Nikola Škorić, Dejan Ćirjaković és Dimitrije Banjac, a sorozat főszereplői és alkotói az üzenetben humoros hangvételben közölték, hogy a 14 éve futó, több mint 2500 epizódot megélt produkció „kisebb, vagy akár nagyon hosszú szünetre” kényszerül. A háttérben az áll, hogy a korábbi szerződés lejárt, új megállapodás pedig egyelőre nem született.
A Telekom Szerbia hivatalos indoklása szerint a döntés nem politikai, hanem üzleti jellegű, mivel stratégiát váltanak, és nagyobb nemzetközi piaci potenciállal rendelkező tartalmakba kívánnak befektetni. Kihangsúlyozták, hogy a sorozat eddigi epizódjai továbbra is elérhetők maradnak a Superstar csatornákon.

Ugyanakkor felmerült a politikai motiváció lehetősége is. Mladen Urdarević, a sorozat egyik régi forgatókönyvírója egy rádióműsorban arra utalt, hogy a leállás összefügghet az alkotók és színészek politikai nézeteivel. Szerinte azok, akik magánéletükben részt vesznek tüntetéseken vagy támogatják az ellenzéket, nem kapnak lehetőséget a sorozatban való szereplésre, bár ezt az állítást hivatalosan nem erősítették meg.

A „Državni posao” 2012-ben indult a Vajdasági Rádió és Televízió műsorán, majd később a Telekomhoz tartozó Superstar TV-re került. A sorozat az évek során hatalmas népszerűségre tett szert: a YouTube-csatornáján több mint 380 ezer feliratkozót gyűjtött, és közel 863 millió megtekintést ért el. A sorozat sikerét követően színházi előadás is készült, amit úgyszintén óriási népszerűségnek örvendett.
A produkció különlegessége, hogy humoros formában reflektált a szerb társadalom és politika visszásságaira, így az elmúlt másfél évtized szinte minden jelentős eseményére reagált. Éppen ez a kritikai hangvétel az, ami miatt sokan a sorozat leállását nem pusztán üzleti döntésként, hanem a médiatér szűkülésének újabb jeleként értelmezik.