Egy amerikai esküdtszék mérföldkőnek számító ítéletet hozott. Ugyanis először mondta ki bíróság, hogy a közösségi médiaplatformok működése közvetlenül is károsíthatja a felhasználók mentális egészségét, és ezért a techcégek felelősségre is vonhatók. Az ügyben a Meta és a YouTube ellen döntöttek, és összesen 3 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezték őket – számolt be róla a New York Times.
A pert egy jelenleg 20 éves nő indította, aki azt állította, hogy tinédzserként a platformok addiktív működése – különösen a végtelen görgetés és az algoritmikus ajánlórendszerek – hozzájárult szorongásának és depressziójának kialakulásához. Az esküdtszék elfogadta ezt az érvelést, és kimondta, hogy a cégek gondatlanul tervezték meg termékeiket, nem mérve fel kellően azok pszichés hatásait. A megítélt kártérítés 70 százalékát a Metának, a fennmaradó részt pedig a YouTube-nek kell kifizetnie.
Az ítélet precedenst teremthet több ezer hasonló per számára, amelyeket fiatal felhasználók, iskolai körzetek és állami főügyészek indítottak a nagy technológiai vállalatok ellen. A döntés pedig megerősítheti azt a jogi álláspontot, hogy a közösségi médiaplatformok nem csupán kommunikációs felületek, hanem olyan termékek, amelyek akár személyi sérülést is okozhatnak – így a jövőben jelentős kártérítési hullám indulhat el.
Az esküdtszék ugyanakkor még nem zárta le teljesen az ügyet: külön határozniuk kell arról, hogy indokolt-e büntető jellegű kártérítés kiszabása is, ami tovább növelheti a cégekre nehezedő pénzügyi és jogi nyomást.
A felperes ügyvédei érvelésük során a dohányipari perek stratégiáját vették alapul, azt hangsúlyozva, hogy a techcégek tudatosan terveztek függőséget okozó funkciókat. Ez a megközelítés különösen fontos lehet a jövőbeni perekben, hiszen eddig a vállalatok gyakran sikerrel hivatkoztak azokra az amerikai jogszabályokra, amelyek korlátozzák felelősségüket a felhasználói tartalmak miatt.
Az ügy eredetileg több szereplőt is érintett: a TikTok és a Snap azonban még a tárgyalás előtt peren kívüli megállapodást kötött a felperessel, amelynek részletei nem nyilvánosak.
A mostani ítélet egy szélesebb jogi és társadalmi folyamatba illeszkedik. Nemrég egy másik amerikai ügyben is súlyos döntés született. Egy esküdtszék ugyanis 375 millió dollár megfizetésére kötelezte a Metát, amiért nem védte meg megfelelően a felhasználókat a gyermekeket szexuálisan kizsákmányoló elkövetőktől. Ez is azt jelzi, hogy a felhasználók biztonságának és mentális jólétének biztosítása érdekében egyre erősebb nyomás nehezedik a technológiai óriásokra.
Összességében a mostani ítélet fordulópontot jelenthet a közösségi média szabályozásában: a platformok működésének pszichológiai hatásai immár nemcsak társadalmi, hanem jogi kérdéssé is váltak, ami hosszú távon alapjaiban formálhatja át a digitális környezetet és a techcégek felelősségét.
