Dinko Gruhonjić, újvidéki újságíró és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének a programigazgatója minap a FoNet hírügynökségnek nyilatkozva megjegyezte, hogy a helyi médiumokban dolgozó újságírók a gerillaháborúhoz hasonló körülmények között dolgoznak, és gyakran nem csak jogi, hanem pszichológiai támogatásra is szükségük van és hozzáfűzte, hogy gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen nehéz helyzetben is vannak – írja a belgrádi Danas napilap.
A médiaszíntérről szóló Kioszk című beszélgetéssorozatban Dinko elmondta, hogy a helyi médiák az elhivatottságuknak és annak a hitnek köszönhetően maradnak fenn, hogy a társadalomnak szüksége van az újságírásra.
Gruhonjić kihangsúlyozta azt is, hogy a helyi médiumok újságírói a kedvezőtlen körülményektől függetlenül a szakmájuk iránti szenvedélyük miatt nem adják fel tevékenységüket.
Arra a kérdésre, pedig, hogy a helyi médiák újságírói bejelentik-e a helyi hatóságoktól kapott fenyegetéseket és nyomást, az újvidéki újságíró azt válaszolta, hogy helyi újságírók gyakran nem bíznak abban, hogy az intézmények megvédik őket.
A gondot jelent meggyőzni őket arról, hogy be kell jelenteniük velük történteket– nyilatkozta Gruhonjić és rámutatott arra, hogy függetlenül attól, hogy mi is a véleményük az ügyészségekről, a fenyegetéseket jelenteni kell és azt tanácsolja a helyi újságíróknak, hogy mindeféle fenyegetést jelentsenek, mert csak így szerezhetnek olyan konkrét bizonyítékokat, amiket a médiaszakértők bemutathatnak a nemzetközi közösségnek és az újságíró szervezeteknek.
Arra a kérdésre, hogy a belgrádi és az újvidéki nagy médiaházak újságírói és alkalmazottai szolidárisak-e a helyi kollégáikkal, Gruhonjić azt válaszolta, hogy egy mélyen centralizált társadalomban élünk, és a média gyakran a társadalom tükre.
„A médiánk rendkívül centralizált, ne haragudjanak, de azt mondanám, hogy rendkívül Belgrád-centrikus” és megjegyezte, hogy Újvidéken élőként, őt nem érdekli, hogy van-e dugó a Gazella hídon.
Az újságírók intézményes védelméről beszélve Gruhonjić elmondta, hogy az államtól elvárják, hogy megvédje őket, +mert azért fizetnek az államnak, hogy megvédje őket és ne tegyen különbséget egy Vučić és egy Gruhonjić között”.
Úgy véli, hogy a diszkrimináció drasztikus, és hogy a „sok Vučić” áll az újságírók elleni támadások mögött, és kihangsúlyozta, hogy személyes tapasztalata alapján elmondhatja, hogy ezek a támadások az állami vezetés irányából érkeznek.
„15 napig szerepeltem a nap híreként az úgynevezett médiumokkban, amelyeknek semmi közük az újságíráshoz. Ezt én újságíró-ellenes tevékenységnek nevezem, mert ők arra szolgálnak, hogy tönkretegyék az újságírást, és közben megverjenek valakit vagy pedig vadászatot indítsanak valaki ellen.” – mondta Gruhonjić.
Gruhonjić szerint, amennyiben valaki szörnyű nyomás alatt áll, akkor képtelen objektíven szemlélni a helyzetet, ehelyett a saját védelmére és családja, kollégáinak és szakmája védelmére kell összpontosítania.
Amikor a hatalomhoz közeli bulvárlapok támadásának célpontja volt, Gruhonjić feladatának tekintette a helyzet objektivizálását ás és arra a következtetésre jutott, hogy a biztonsága drasztikusan veszélyeztetett, és hogy Szerbiában nem érzi magát biztonságban.
