A brit napilapban foglaltak szerint a a néhány hónapja létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal megpróbálja elcsendesíteni a kormányellenes hangokat Magyarországon. A tekintélyes brit lap magyar szereplőkkel elemezte ki a hivatal létrehozásában rejlő veszélyeket.– írja a Media1

„Miközben a vezetők Európa-szerte dühöngenek Orbán Viktor engedély nélküli külpolitikai kalandozásai miatt, a szélsőjobboldali magyar vezető fokozta a független hangok elleni kampányát itthon, növelve a nyomást azokra a médiumokra és civil szervezetekre, amelyek nem követik a kormány irányvonalát”– írja a The Guardian a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló elemzésében.

A cikk szerzői felidézték, hogy a magyar miniszterelnök az elmúlt hetekben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin-ping kínai államfővel és Donald Trump amerikai elnökjelölttel folytatott tanácskozást, amelyek diplomáciai körökben vitákat szítottak, és még inkább elszigetelték Budapestet, miközben Magyarország hivatalosan is az EU soros elnökségét tölti be. Ezzel szemben a cikk szerint jóval kevesebb figyelmet kapnak a független újságírást és megfigyelőcsoportokat célzó magyarországi tevékenységek, melynek középpontjában az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal áll.

A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy az új hivatalt egy, a kormányhoz szorosan kötődő személy vezeti, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy bírósági felügyelet nélkül igénybe vegye a hírszerző szolgálatokat. Bár az Orbán-kormány hivatalosan azért hozta létre a hivatalt, hogy ellenőrizze a külföldi befolyásolást, a kritikusok szerint a gyakorlatban nem független állami szervként, hanem a kormányt bírálókra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként működik és megemlítették azt is, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal már legalább két szervezetet vizsgál: a Transparency International Magyarországot és az Átlátszót, amely a kormányzati korrupciót feltáró munkájáról ismert oknyomozó portál.

A The Guardian szerint a hivatal nyilvános jelentésekben számos magasan jegyzett médiumot is célba vett, mondván, hogy újságírói tevékenységük sérti Magyarország nemzeti érdekeit. Kárpáti A hírportált ugyancsak többször megemlítették a szuverenitásvédelmi hivatal júliusi, az ukrajnai háborút övező narratívákról szóló „dezinformációs” jelentésében. Ugyanakkor a hivatal azt nem vizsgálja, hogy mennyi pénzt kapnak és milyen háborús üzeneteket közvetítenek, illetve milyen oroszbarát narratívát tolnaka kormányközeli közösségimédia-influenszerek.

Megemlítették, hogy a hivatal jelentésében a nyugati dezinformációs narratívák közé sorolták azokat a híreket, amelyek olyan személyiségeket idéznek mint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a cseh elnök, Petr Pavel vagy épp az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman. A jelentés célpontjai között szerepel Magyarország néhány legelismertebb külpolitikai szakértője, akik a kormány és a Kreml közeli kapcsolatáról beszéltek.

A The Guardian megkereste a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, de az sem interjúkérésre, sem a tevékenységét érintő kérdésekre nem válaszolt.

A The Guardian teljes írása itt olvasható el.