A firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves jelentését, amiben az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Albániában, Montenegróban, az Észak-macedón Köztársaságban, Szerbiában és Törökországban helyi kutatók bevonásával térképezték fel a médiaviszonyokat és a médiapluralizmust fenyegető kockázatokat.

A többféle mutató alapján összeállított listán az uniós tagállamok között Magyarország abszolút sereghajtónak számít, az összes vizsgált ország közül pedig csupán Törökországban aggasztóbb a helyzet a média függetlenségét és sokszínűségét illetően. A jelentés készítői sürgős reformokat szorgalmaznak Magyarországon, ennek érdekében ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar kormány számára.

Amint azt az elmúlt évek Media Pluralism Monitor (MPM) országjelentései is előre jelezték, a kockázatok folyamatosan növekedtek Magyarországon, elsősorban a korlátozó szabályozás, valamint a kormány és a kormányhoz közel álló szereplőknek a médiapiacba történő egyre nagyobb mértékű beavatkozása miatt. A jelentés példaként említi, hogy

a médiára vonatkozó törvények egyre homályosabbak, az információhoz való hozzáférést megnehezítik, miközben a médiapiacot torzítja a kormányhoz közel álló befektetők tulajdonlásán keresztül történő médiafoglalás és az állami hirdetések tisztességtelen elosztása.

Az MPM2023-ban három terület kapott magas kockázati besorolást: a piaci sokszínűség, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Ugyanakkor az alapvető védelem tekintetében közepes kockázati pontszámot kapott Magyarország.

Pozitív fejleményként említik a jelentésben, hogy 2022-ben az Országgyűlés az Európai Bizottság javaslatára változásokat hajtott végre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény szövegében.

Így az információhoz való hozzáférés valamelyest könnyebbé vált, mint az elmúlt években, de az eljárás még mindig szigorúbb, mint a 2015 előtti években

– állapítják meg a kutatók.

Ugyanakkor számos aggasztó fejleményre is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy az újságírók Pegasus kémprogrammal történő visszaélésszerű megfigyelése után sem az adatvédelmi hatóság, sem az ügyészség nem állapított meg jogsértést.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a növekvő infláció tavaly növelte a média fenntarthatóságát fenyegető kockázatokat, egyes médiumokat bezártak vagy online kiadványokká alakítottak át. Megjegyzik azt is, hogy a 2022. áprilisi országos választásokat követően még néhány kormánypárti hírmédium is beszüntette működését.

Szerbia kapcsán a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja által elkészített jelentés szerint az előző években uralkodó viszonyokhoz képest 2022-ben nem történt jelentősebb változás a szerbiai médiakörnyezetben, egyedül a a piaci pluralitás területén rögzítettek 9 százalékpontos romlás, a többi vizsgált terület kockázati szintje viszont nem változott, vagyis a médiapluralizmus és sajtószabadság területén a kockázati szint továbbra is magas, ami nagyban hozzájárul a jogállamiság megsértéséhez és folyamatosan gyengíti  a médiumok demokratikus kapacitását, illetve általánosságban közvetlenül hozzájárul a demokratikus politikai folyamatok gyengítéséhez.

A szerbiai médiaszíntér az MPM2023 szerint a kockázati szint a piaci pluratilás terén 77%-os a politikai függetlenség terén 74%-os, a politikai befogadóképesség terén 64%-os, az alapvető védelem terén 51%-os, a szólásszabadság védelme terén 50%-os, újságírási szabványok és ezek védelme terén 57%-os, a médiahatóság függetlensége és hatékonysága 60%-os, a hagyományos médiumok elérhetősége és az internet elérhetőség terén pedig 35%, azzal szerint, hogy a jelentés készítőinek a metodológiája szerint

A 0– 35% közötti érték alacsony-, a 34-66% mérsékelt, a 67–100%- pedig magas kockázati színtet jelent.

A teljes jelentés itt tölthető le és olvasható el.