A Riporterek Határok Nélkül idei jelentésében Szerbiát a problematikus országok közé sorolja be. Amíg a szabad sajtó Észak-Macedóniában, Montenegróban és Horvátországban is jobb helyzetben van mint az Egyesült Államokban, addig a Balkánon a szerbiainál egyedül Albániában és Görögországban rosszabb a szabad sajtó helyzete. A szerb kormány által baráti országoknak nevezett Egyesült Emirátusokban, Oroszországban és Kínában pedig az újságírókhoz való hozzáállásukat illetőleg továbbra is a legsötétebb országok közé tartoznak – írja a Cenzolovka.rs

Szerbia továbbra is azon országok csoportjába tartozik, ahol a média és az újságírók helyzetét „problematikusnak” értékelték. A visszaesés egyik oka a Riporterek Határok Nélkül szerint az, hogy Szerbiában „a kormánypárti média orosz propagandát terjeszt”. Az RSF ezt a tényt az Európai Unió keleti részének országaiban uralkodó helyzettel hasonlítja össze, ahol a független újságírók „a Kreml propagandája szembeni bástyaként tevékenykednek. A jelentés Szerbiáról szóló fejezetében azt is leszögezik, hogy az erősen polarizált politikai légkörben az újságírók rendszeresen ki vannak téve az uralkodó elit tagjai által gerjesztett politikai támadásoknak, amelyeket egyes országos televíziók felpumpálnak. Ugyanakkor a helyzet orvoslására sem a politikum, sem pedig az intézmények, így a Elektronikus Médiumokat felügyelő Testület (REM) sem hajlandó, e mellett a kormánypárttal szemben kritikus hangnemet megütő újságíróknak hozzáférése a kormány tisztségviselők nyilatkozataihoz és a nyilvános információkhoz korlátozott.

Annak ellenére, hogy Szerbiának van az egyik legjobb médiatörvénye, az újságírókat gyakran korlátozzák a munkájuk során, beleértve az öncenzúrát is. Egyes szabályozások amelyek a rendőrség és az ügyészség számára előírják, hogy miképpen is reagáljanak az újságírókkal szembeni támadások kapcsán, bizonyos esetekben pozitív eredményekhez vezettek, azonban egyes, médiumokkal kapcsolatos kérdés kapcsán –mint példának okán az közéleti szereplést akadályozó perek – az igazságszolgáltatás képviselőinek a szabad sajtó védelmét illetőleg még be kell bizonyítaniuk függetlenségüket és hatékonyságukat – áll a RSF idei jelentésében.

A RSF a jelentésben arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiabevételek jó része az állami hirdetésekből és az átláthatatlan állami támogatásokból származnak és ezekhez a forrásokhoz való hozzáférést jórészt a kormányzó elit ellenőrzi, ezek pedig hajlamosak az elfogultságra. A jelentés kitér az újságírónők helyzetére is, akik továbbra vannak kitéve nemcsak az írásaik, hanem a nemük miatt is.

Az újságírók elleni súlyos támadások túlnyomó részét továbbra sem oldották meg – áll a jelentésben, ami külön kiemeli Slavko Ćuruvija, belgrádi újságíró meggyilkolását is 1999-ben. A szerbiai újságírók, függetlenül attól, hogy ezen a területen történtek erőfeszítlések, továbbra sem érezhetik magukat védettnek.

Annak ellenére, hogy a régióban vannak Szerbiánál rosszabb helyzetben lévő országok is, a térség országai az idén jobban teljesítettek, és a RSF listán jobb helyezést értek. A legnagyobb előrehaladás Észak-Macedónia és Montenegró esetében történt, az előbbi ország 57. helyről a 38. helyre, míg Montenegró a 63. helyről 39. helyre ugrott és az idén már azok közé az országok közé tartoznak, ahol asajtószabadság és az újságírók helyzetét „kielégítőnek” minősítik, míg a korábbi években ezek az országok is a „problematikus” társaságában szerepeltek.

Horvátország egy helyet ugrott előre, így most a lista 42. helyén szerepel, míg Szlovénia az 54. helyről az 50.-re lépett előre.

Az Egyesült Államok idén három helyet zuhant a listán és így a 45. helyen áll, több volt jugoszláv köztársaság mögött. A Riporterek Határok Nélkül egyesült államokbeli médiaszabadság néhány okaként a helyi szintű kedvezőtlen jogi keretet és az erőszak növekedését említi, ami két újságíró meggyilkolásához vezetett.

Magyarország jobban teljesít, de…

Annak ellenére, hogy továbbra is a problematikus országok közé tartozik Koszovó a 61. helyről az 56

., Bosznia-Hercegovina a 67.-ről a 64.-ik, Bulgária a 91. helyről a 71., Magyarország pedig a 85. helyről a lista 72. helyére lépett előre. A balkáni országok közül Szerbiánál egyedül Albánia (96), és Görögországban (107.) rosszabb a helyzet. Azonban Albánia a 103-helyről tornázta fel magát a 96-ik helyre, és Görögország is egy fokkal feljebb lépett a listán.

Biztonsági szempontból jó, politikai, jogi, gazdasági és szociokulturális szempontból lesújtó a sajtó helyzete Magyarországon – derül ki Riporterek Határok Nélkül (RSF / Riporters without Borders) 2023-as jelentéséből, melyről a Népszava írt.

A nemzetközi újságíró-szervezet friss sajtószabadság-listáján Magyarország az egy évvel ezelőtti 85. helyéhez képest 13 helyet javítva a 72. lett, amivel még mindig a problematikus kategóriába tartozik.

Jelentésében az RSF emlékeztet, hogy 2010-es hatalomra kerülése óta Orbán Viktor kitartóan támadja a független sajtót, pártja, a Fidesz pedig a magyar média 80 százalékát a kezében tartja.

A média működését felügyelő hatóságok kvázi felmentették magukat a feladat alól, amelyet elvégezni kötelességük lenne, és nem vizsgálják azt a hatalmi koncentrációt, amely a tulajdonosi viszonyokat jellemzi. Ennek a hatalmi koncentrációnak az egyik fő eszköze a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amelyen kívül a független sajtó az RTL, a Népszava és a 24.hu révén őrizhet erős pozíciókat.

Ami a gazdasági környezetet illeti, Magyarországon nem jellemző a pénzért kínált tartalomszolgáltatás, a sajtó fenntartható működését a párthűségtől függően ítélt állami hirdetések diszkriminatívnak számító elosztása fenyegeti – állapítja meg az RSF.

Annak, hogy Magyarország egy év alatt a 85. helyről a 72. helyre léphetett előre, nem a sajtószabadság helyzetének a javulása, hanem az az oka, hogy más országokban eközben jelentősen romlott a helyzet.

A politikusok dezinformációkat és propagandát terjesztenek

A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint az országok élén lévő politikai szereplők gyakran dezinformációkat és propagandát terjesztenek.

„Egyre kevésbé van egyértelmű különbség az igazság és a hazugság, a valódi és a mesterséges között, ami veszélyezteti a polgároknak az információhoz való jogát.” „Példátlanul fennáll a tartalomhamisítás lehetősége, ami aláássa a minőségi újságírást hirdetőket, és gyengíti az újságírást mint olyat” – mutat rá a szervezet jelentése.

Komoly gondot jelent a mesterséges intelligencia

A RSF komoly gondot jelent a mesterséges intelligenciát alkalmazó programok legújabb verziói. Ezek közül a jelentés külön kiemeli a Midjourney MI-alkalmazást, amely valósághű hamis fotókat készített Donald Trump “letartóztatásáról”, illetve a “kómában lévő kényszezubbonyt viselő” Juilan Asange-ről.

A jelentés kitér arra is, hogy Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a végletekig erőlteti a fizetésen alapuló információkhoz való önkényes hozzáférést, megerősítve azt, hogy a közösségi platformok az újságírás élőhomokja.

Oroszország fullban nyomja a propagandát

A jelentés készítői külön részben foglalkoznak az Ukrajnában zajló háborúval. A lista 79. helyén lévő ország területét megszálló orosz erők, egy-egy település elfoglalását követően azonnal terjeszteni kezdi propagandáját, zavarják az ukrán televíziók jelét, és levadásszák az ukrán újságírókat.

A lista 164. helyén lévő Oroszország kapcsán a jelentésben megjegyzik, hogy rendszerszíntű a cenzúra, valamint, hogy a független orosz és külföldi újságírók elűzése termékeny talajt teremtett a kormánypárti médiumok összehangolt propagandájának a terjesztéséhez, e mellett a nyugati közösségi hálózatok betiltása pedig a Telegram közösségi platform felhasználói számának a növekedéséhez vezetett. Példának okán Oroszországban megkétszereződött a platform felhasználóinak a száma.

A Telegramon keresztül a független médiumok ugyan megkerülhetik a cenzúrát, ugyanakkor ezen a platformon a Putyin-propaganda aránya, illetve a kémnek tekintett külföldi újságírók mozgását megfigyelő csatornák is elszaporodtak.

A jelentés szerint a sajtószabadság enyhe hanyatlása Nagy-Britanniában is megfigyelhető (a 24. helyről a 26. helyre esett vissza), ami nagyban összefügg azzal, hogy a WikiLeaks alapítója, Julian Assange továbbra is börtönben van, és az USA-nak való kiadatására vár.

A lista élén immár hetedik éve Norvégia található, ezt követi a 4-helyről a második helyre ugrott Írország, illetve az egy helyet visszaeső Dánia. Hollandia a 6., amelyik 22 helyett ugrott előre a listán.

A szabad sajtó globális helyzete (Forrás: RSF)

Az index utolsó három helyén Ázsia országai állnak – Vietnam a 178.), ahol „majdnem kiirtották a független újságírókat”, Kína az utolsó előtti – amelyre a világ legnagyobb újságíróbörtöneként tekintenek. Az utolsó, 180. helyen, a hagyományokhoz híve Észak-Kora helyezkedik el

Globálisan a jelentésen 31 országban „nagyon rosszn”, 42 országban „rossz”, 55-ben „problematikus” a sajtószabadság helyzete, míg 52 országban „jó” vagy „meglehetősen jó” a helyzet.