A 168 Óra szerkesztőségének elbocsátását Milkovics Pál, a fele részben Schabi Michaeli érdekeltségében lévő Michaeli, Schwartz & Brit Media Zrt. vezérigazgatója üzleti okokkal, költségoptimalizálással magyarázta szombaton. A vezérigazgató azt ígéri, a lap a tömeges elbocsátás után is megjelenik, azzal, hogy az újságot ezután külső szerzőktől vásárolt tartalmakkal töltik meg. A kiadó másik termékénél, a Pesti Hírlapnál is elbocsátások voltak a hetilapos megjelenésre való átállás miatt. A 168 óra “költségoptimizálása” mintegy 15 főt érint, akikkel ezt a jövő héten tervezik közölni.

Makai József (Forrás: 168.hu)

A laptól távozik Makai József főszerkesztő is, de őt nem elbocsátják, hanem maga döntött így, mert nem ért egyet azzal a struktúraváltással, amit a vezérigazgató kezdeményezett, és aminek lényege, hogy ezután külsős szerzőktől rendelnek írásokat, tehát nem fix belsős szerkesztői gárdával dolgoznak a lapelőállításon.

Milkovics azzal indokolja az elbocsátásokat, hogy a lap működése a jelenlegi költségszint mellett nem lenne fenntartható, az újság hosszú ideje veszteséget termel, ezért költségvágásra, optimalizációra van szükség. Attól, hogy az elbocsátást követően az újság külső szerzőktől, szabadúszóktól vásárol majd tartalmakat, Milkovics azt reméli, hogy drasztikusan csökkennek a kiadó költségei. Ugyanakkor az elbocsátások nem érintik a 168.hu internetes oldalt, mivel az internetes szerkesztőség egy ideje önállóan

Milkovics Pál (Forrás: Válaszonline.hu)

A hetilap tartalmait a jövőben Trencséni Dávid hírigazgató és a hírigazgató munkatársai rendelik meg külsős újságíróktól. Milkovics Pál azt mondta, az eddiginél több szerzőtől fognak tartalmakat vásárolni, és mivel mindig az adott szakterületek legjobb szakértőitől vásárolják meg az írásokat, így az olvasó többféle véleménnyel is találkozhat majd a 168 Órában, mint eddig.

A Media1, a magyarországi és nemzetközi médiaszíntér helyzetével, elektronikus és közösségi médiával foglalkozó hírportál értesülései szerint a kiadó nem vállal garanciát arra, hogy az eddigi szerzőktől, szerkesztőktől biztosan rendelni fog olyan mennyiséget, hogy ez önmagában a szerzők megélhetését is biztosítsa, tehát főleg azoknak érheti meg a továbbiakban a lapba írni – immáron számlásan, vállalkozóként, szabadúszóként –, akik a 168 Óra mellett máshová is dolgoznak, hiszen egy KATA-s vállalkozásnál a havi minimum költség 50.000 Ft, és mivel a szerkesztőség megrendelőként nem fog garantálni biztos megrendelést, így ennek az adónemnek a kitermelése is kérdéses lehet csak honoráriumokból.

Információink szerint nem, hogy mennyiségi garanciát nem tesz a kiadó az eddigi szerzők felé, de azt sem szavatolja, hogy biztosan rendel majd mindenkitől annyit, hogy ez a megélhetését önmagában biztosítsa.

Milkovics Pál nem tagadta, hogy fájdalmas lépésről van szó, ami nagyon rosszul érintheti az eddigi stábot. Azt is mondta, megérti, hogyha a távozni kényszerülő munkatársak csalódottak, de a vezérigazgató szerint ez volt az egyetlen üzletileg racionális lépés annak érdekében, hogy a 168 Óra a továbbiakban is meg tudjon jelenni.

Milkovics azt mondta, a költségoptimalizációval megtakarított költségekből javítani próbálnak majd a168 Óra marketingtevékenységén, kampányokat fognak indítani annak érdekében, hogy a lap példányszáma növekedjen és újra üzletileg fenntartható pályára álljon az újság.

Miután a 168 óra kiadója a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetséggel (MATESZ) kötött audit szerződését, és a MATESZ már nem méri, mennyien vásárolják az újságot, így az újság példányszámát illetőleg az utolsó hivatalos adat 2021 harmadik negyedévéből származik, amikor a példányszám-mérés leállítása előtti utolsó negyedévben az újságot heti megjelenésenként 9.500 példányban nyomtatták, és értékesíteni 2021 szeptemberében átlagosan 4.105 példányban sikerült. Gondolom mondani sem kell, hogy ez rendkívül alacsony példányszám.

Egy évvel korábban, 2020 szeptemberében még 6.630 darab fogyott a lapból, vagyis mintegy 40 százalékot zuhant a lap egyetlen év alatt. Ennél is szomorúbb az összkép, ha a lap hosszútávú eladásaira tekintünk. 2019 szeptemberében 8.819 darab fogyott el belőle, 2018 szeptemberében 10.328.

A lapot fénykorában, 2002 áprilisában, azaz éppen húsz évvel ezelőtt több mint 50 ezren vásárolták – persze azóta a sajtópiacon is sok minden történt, és az olvasói szokások is jelentősen megváltoztak a digitális világ előretörésével.

Elbocsátások a Pesti Hírlapnál is

A 168 Órát kiadó Michaeli, Schwartz & Brit Media Zrt. (akkori nevén Brit Media) 50 százalékát tavaly júliusban vásárolta meg Shabi Michaeli (Shabtai Michaeli) izraeli-grúz származású üzletember, aki nyíltan bevallotta, hogy baráti kapcsolatok fűzik Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinettiroda vezetőjéhez.

A kiadó (mely 14 százalékban a Klubrádiónak is tulajdonosa, valamint nemrég megszerezte a Jazzy és a Klasszik Rádió tulajdonjogát is) néhány nappal az április 3-i választások után egy másik termékénél, a Pesti Hírlapnál is fontos döntést hozott meg. A magas nyomdai költségekre, a papírárak drasztikus emelkedésére hivatkozva úgy döntöttek, hogy a napilapos megjelenésből áttérnek a heti egyszeri megjelenésre és emiatt  ennél a sajtóterméknél is is jelentős elbocsátásokra került sor.

Más kiadók is fontolgatják a költségoptimalizálást

Egyébként nem csak a a Michaeli, Schwartz & Brit Media fogott nagy költségoptimalizálásba, ugyanis a választásokat követően több kormányközeli lapnál is bezárások, költségracionalizálások történtek. A KESMA / Mediaworks például bezárta a City7 című hetilapot és a Szöllősi György főszerkesztette FourFourTwo című sportújságot is, ugyanakkor más médiumoknál és vállalatoknál is vizsgálják, hogyan lehetne költségeket optimalizálni, ami akár további fájdalmas lépésekhez is vezethet a magyar médiapiacon.

A médiatermékek helyzetének nem kedvez sem a háború, sem a magas infláció, sem a forint gyengélkedése (ez is növeli a papír árát), valamint a papírhiány, és az sem, hogy a Fidesz-kormány a negyedik kétharmad megszerzése után egy ideig várhatóan visszafogottabban költ majd állami hirdetésre, tekintettel arra, hogy a választások elmúltával és az ellenzék felett aratott kiütéses győzelme után kevésbé szorul rá a propagandára. Az iparágat emellett rettegésben tartja, hogy találgatások kezdődtek azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-kormány ismét visszahozza-e a médiaipart korábban súlyosan érintő reklámadót a rossz költségvetési helyzetre hivatkozva. Ez Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke szerint nagyon súlyos kárt okozna a magyar reklámiparnak, amelynek növekedését így is elvitte a magas infláció.