A Blic TV élén igazgatóként Sreten Radović lesz, aki hosszú éveken keresztül dolgozott újságíróként, illetve néhány szerkesztőség igazgatójaként, akit Svetlane Ceca Ražnatović műnépdal-énekesnő PR-seként vált ismertté, míg a hírműsorok szerkesztője Ivana Mastilović Jasnić lesz, aki elsőként foglalkozott a „Jutka-üggyel, illetve megjelentette Milena Radulović szerb színésznő vallomásait.

Jelen pillanatban a szerkesztőség összeállítása zajlik, mivel, legalábbis a belgrádi Danas napilap forrásai szerint a tévé stúdió helyszínét már biztosították Belgrád központjában.

A tervek szerint a hírműsorok mellett szórakoztató tartalmat sugároznak majd. A Blic TV-nél munkát keresők számára állítólag azt hangsúlyozzák ki, hogy a leendő csatorna nagy valószínűséggel megszerzi az engedélyt az országos frekvenciára, Ringier vezetése pedig a szerb kormánynál lobbizik ennek megvalósításának az érdekében.

A Danas forrásai szerint ez annak a gyakorlatnak a folytatása, ami alapján a nyomtatott- és az internetes médiumok kipróbálják magukat a televíziós üzletben is, mivel a Blic előtt hasonló lépést tett az Adria Media, a Kurir bulvárlapot kiadó médiaház is. Ugyanakkor egyben annak is a bizonyítéka, hogy egyre több kormánypárt szerkesztési politikát folytató médium „torlódást” csinál a médiaszíntéren, hogy ezzel is igazolják a médiapluralizmus jelenlétét.

Az új televíziók megalapítása az, hogy esetleg az országos lefedettségű televíziós csatornák közé kerülve ebben a versenyben a Nova S televízió esélyeit csökkentsék, amelyik egyelőre minden feltételt teljesített ahhoz, hogy megszerezze az országos frekvenciát.

Egyébként a nyilvánosságban huzamosabb ideje arról sugdolóznak, hogy a TV Happy könnyen országos frekvencia nélkül maradhat mert nem tesz eleget a feltételeknek, de a nyílt orosz párti álláspontja is gondot jelent és az így üresen maradt helyre ugorhat be valamelyik újonnan alapított televízió, így akár a Blic TV is, hogy ezzel is a médiapluralizmus látszatát keltsék, mivel ennek a műsoraiba ellenzéki politikusokat is meghívnának, viszont a hírműsoraik továbbra is a hatalmon lévők népszerűsítését szolgálnák.

Ez különösen érdekes lehet a Blic esetében, mert a Danas szerint az ellenzéki Szabadság és Igazság Párt Dragan Đilasszal az élen, levelet szándékozik a Ringier központjához intézni, mivel, ahogyan a párt tagjai mesélik, a párt vezetői évek óta nem adtak interjút a Blicnek.

Đilas ezzel szemben aDanasnak nyilatkozva mindössze annyit mondott, hogy még semmilyen levelet sem küldtek a Ringiernek, amiben a Blic szerkesztési politikájára figyelmeztetnénk őket, viszont tervezzük ezt. Đilas ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ő személy szerint már százszor elmondta nem hajlandó nyilatkozni a Blicnek

A Szabadság és Igazság Párt elnöke ugyanis több alkalommal is bírálatának adot hangot a Blicben megjelentettek kapcsán, és elmondta, hogy semmi különbség sincs a Blic és az Informer között. Vele szemben a Blic újságírói és szerkesztői Đilasnak a napilappal és hírportállal kapcsolatos, többnyire a Twitteren közzé tett bejelentéseit a médiumokra és a szerkesztőségük újságíróival szembeni nyomásgyakorlásnak nevezték.

Az ötödikre várva

Szerbiában jelen pillanatban négy magánkézben lévő televíziós csatornának van joga országos lefedettségre. Ez pedig a Pink, a Happy, a Prva és a B92, míg a ötödik frekvenciát még nem ítélték oda egy televíziós csatornának sem, ennek megszerzéséért pedig a többi létező televíziós csatorna mellett az N1 és a Nova S is jelöltette magát.

A Telekom beismerte, hogy ellenőrzése alatt tartja a televíziós csatornákat

Belgrád sugárútjai, utcái felett tornyosuló számos reklámtáblán minap az MTS-nek öt magánkézben lévő televíziós csatornát (K1, Bloomberg Adria, Euronews, Tanjug és Kurir) népszerűsítő reklámüzenete jelent meg, amelyen a fenti csatornák reklámarca alatt a „ Mi köt össze mineket? Telekom – egy televíziós hálózat – mindannyian” – üzenet olvasható. A Danas napilap forrásai szerint ezeket a tévécsatornákat úgyszintén a médiapluralizmus látszatának a jegyében alapították meg, s ezeknek valódi céljuk a valóságnak a kormánypárti médiumok által „tisztára mosott” bemutatása. Ez mellett a Bloomberg és az Euronews esetében mindkét televízió alapítója a Telekom , ami szemben áll a hazai törvénnyel, ami szerint az államnak ki kell vonulnia a médiumok tulajdonosi szerkezetéből. Ezzel szemben a Telekomnál azt állítják, hogy nem állami pénzekből tartja fenn ezt a két televíziós csatornát.