A Nemzetközi Sajtóintézet szerint Magyarország korlátozott sajtószabadság mellett fut neki a választásnak Kovács Zoltán szerint viszont él és virul a magyar sajtószabadság

Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) legújabb jelentése több problémát is felvázolt a magyar médiapiac kapcsán, és úgy fogalmazott, hogy azonnali lépéseket kell tenni az illiberális piaci gyakorlatok felszámolására.

Ezzel szemben Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint eközben él és virul a magyar médiapiac.

Az április 3-án esedékes országgyűlési választás előtt Orbán Viktor kormánya folytatta a magyar médiapluralizmus szisztematikus erodálását, valamint a független magyar média maradékának elfojtását és manipulálását, erősítve a kormánypárti narratívát – fogalmazott a legújabb, a választásokat megelőző, a magyar sajtót elemző jelentésében az International Press Institute (IPI).

Az IPI delegációja még februárban járt Magyarországon, és Khadija Patel, a szervezet igazgatótanácsának elnöke már előzetesen elárulta korábban, hogy a látogatás után nemhogy javultak, de még erősödtek is a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályai.

A tegnap (hétfőn) publikált jelentés leszögezi: a magyar média-ökoszisztéma feletti politikai ellenőrzés céljából a Fidesz az Európai Unióban valaha kifejlesztett legfejlettebb, a médiát elfojtó modellt hozta létre.

Mint írták, ez a folyamat a jogi, a szabályozási és a gazdasági hatalom összehangolásával jött létre, hogy megszerezzék a közmédia feletti ellenőrzést, valamint, hogy a magánkézben lévő médiát kormánybarát kezekbe koncentrálják, torzítva ezzel a piacot – a független újságírás kárára.

Mint azt kifejtették, ennek a médiát megfojtó rendszernek a motorja az volt, hogy az állammal szövetséges vállalkozások, valamint a miniszterelnökhöz közel álló oligarchák számtalan jelentős újságot, televíziót és rádiót szereztek meg, jellemzően külföldi tulajdonosoktól, akik egyúttal elhagyták az országot. Ezen tranzakciókat gyakran politikailag vezérelt szabályozói döntések, továbbá a kormányhoz közel álló bankoktól kapott hitelek segítették.

Számtalan magyar tulajdonba került médiumot kormánypártivá alakítottak, vagy bezártak – fogalmaztak.

A jelentésben szó esik a médiapiacot eltorzító állami reklámköltésekről,, és mivel nincsenek szabályok az ezt érintő visszaélések akadályozására, ezeket a kormánypárti médiának juttatják el, miközben a független újságírást „kiéheztetik”.

Az IPI jelentéstevői kitértek a médiaszabályozás problémáira is, nevezetesen hogy a Médiatanácsba csak fideszes tagokat delegáltak, és az IPI szerint a grémium a médiapiac feletti hatalmát például arra használta fel, hogy elhallgattassa a Klubrádiót.

A magyar közmédiáról azt írták, hogy az egy „audiovizuális propagandaeszközzé” vált, a szerkesztői függetlenség gyakorlatilag ott nem létezik, a 2022-es választási kampány során a közszolgálati média kiegyensúlyozatlan és szakszerűtlen tájékoztatást nyújt. Felidézték azt is, hogy az állami hírügynökséget, az MTI-t hogyan utasítják felsőbb körökből.

Bár Magyarországon még létezik a független média, a kormány piactorzító gyakorlatai szisztematikusan korlátozzák ezek elérhetőségét és hatását, továbbá pénzügyi fenntarthatóságát – szögezik le, hozzátéve, hogy amikor oknyomozó újságírók korrupciós ügyeket tárnak fel, a közmédia és az állami hírügynökség ignorálja ezeket. Leszögezik: a Fidesz szövetségesei birtokolják az összes regionális nyomtatott televíziót és rádiót, melynek következtében a vidéki lakosság csak az interneten juthat hozzá a független hírekhez.

A magyar médiarendszert az IPI szerint úgy alakították ki, hogy kormányzat részéről tagadható legyen a beavatkozás vádja.

Azzal, hogy a kormánypárti delegáltakból álló Médiatanács elutasítja a Klubrádió engedélyének megújítását, a kormány felemelheti a kezét, és tagadhatja a beavatkozás vádját – hasonlóan ahhoz, hogy kormánypárti személyek felvásárolják a független médiát, melynek során a kormány érvelhet azzal, hogy a média sokszínűsége pusztán piaci döntések eredménye. Az állami reklámköltéseket pedig külön ügynökségeken keresztül osztják szét, és így tagadhatják a befolyást.

Az IPI megállapítása szerint a kritikus médiát elhallgattató modell sikerén felbuzdulva más EU-s országok is átvették annak egyes elemeit és kiemelték, hogy : a demokráciát fenyegető, világos kockázatok ellenére egyelőre nem találkozott komolyabb következményekkel a magyar kormány belföldön és Európában sem a médiapiac torzítása kapcsán, így sürgősen szükség lenne biztosítékokra az EU-n belül, például egy médiaszabadság-törvény által.

Az évtizedes, a médiapiacot ért károk feltérképezése bonyolult és nehéz feladat lesz – szögezi le az IPI –, azonban elengedhetetlen az ország szempontjából. A kormánynak rendelkeznie kell egy hosszútávú médiastratégiával a függetlenség és a pluralizmus demokratikus eljárásokon alapuló helyreállítására.

Az illiberális médiapiaci gyakorlatok megállítására azonban azonnali lépéseket kell tenni, melynek kapcsán meg is fogalmazták példákat: a közmédia reformját, az állami reklámokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetését és a szabályozó szervek depolitizálását, helyreállítva a tisztességes piaci feltételeket.

A jelentést egy konferencián mutatták be, melyen a hvg.hu beszámolója szerint Kauis Niemi, a vezető finn napilap, a Helsingin Sanomat főszerkesztője kiemelte a Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivővel folytatott találkozójukat, amely során Kovács azt bizonygatta, hogy független újságírás valójában nem is létezik, és szerinte él és virul a sajtószabadság Magyarországon.