Mint ahogyan arról korábban a Sajtószabadság Alapítvány is beszámolt, a bíróság jogerős itéletes szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a média munkatársait törvénytelenül zárta ki a kórházakból. Az Orbán-kormány erre villámgyorsan rendeletet alkotott, amivel legálissá tenné azt, hogy a média nem tudja ellátni a tájékoztató funkcióit. A Társaság a Szabadságjogokért jogi lépéseket fontolgat a rendelet kapcsán.

Azonban mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó, vagy sem – vette észre a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendeletet a Telex. A rendelet pénteken, alig pár nappal azután jelent meg, hogy szerdán a Telex jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, amiért a sajtó nem kapott engedélyt a kórházakba való belépésre, az EMMI ugyanis számukra megtagadta a kórházakból történő tudósítást.

A bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy nem az EMMI, hanem a kórházigazgatók joga határozni arról, hogy a média beléphet-e a kórház területére, nem pedig a minisztériumnak.

Ám az Orbán-kormány által megalkotott új rendelet teljesen felülírja a bíróság jogerős ítéletét és úgy rendelkezik, hogy az Operatív Törzs járványügyi érdekből meghatározhatja az egészségügyi intézmények sajtóval való kapcsolattartásának rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét. Az új szabályozás a kihirdetést követő napon, tehát már mától hatályba lépett.

Pásztor Emese alkotmányjogász, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője a Telexnek így kommentálta a rendeletet:

a jogállamiság tisztelete azt jelenti, hogy a hatalom tiszteletben tartja a bíróság döntéseit, nem pedig erővel felülírja azokat. Az önkényes jogalkotás az alkotmányt az Alaptörvény mércéje szerint is sérti, ezért a TASZ vizsgálja a rendelet megtámadásának lehetőségeit.”

Tavaly áprilisban 28 szerkesztőség állt ki közösen, a kormányfőnek és az Operatív Törzsnek írott nyílt levélben amellett, hogy a média elvégezhesse tájékoztató funkcióit, és biztosítsák számára (megfelelő keretek között), hogy tudósításokat készíthessen. Orbán azonban elutasítóan reagált a megkeresésre.

A nyílt levélre és a Telex által indított perre azért volt szükség, mert gyakorlatilag csak az állami médiaszolgáltató számolhatott be a kórházi helyzetről, és sokszor nem találkoztak a beszámolói a kórházi dolgozók elmondásaival, vagyis egyfajta párhuzamos valóságok épültek: az állami közlések propagandisztikusak voltak és igyekeztek elzárni a lakosságtól egyes tényeket, körülményeket. A kormány különféle megoldásokkal megpróbálta elérni, hogy a kórházi drámák ne kapjanak nyilvánosságot, ha egy kórházigazgató kibeszélt, azt például számon kérték.