A szerb hatalom SLAPP – perekkel némítaná el a szabad médiumokat A KRIK-kel szemben jelen pillanatban 10 eljárás is folyik,s a velük szembeni követelések összértéke 90 millió dinárt tesz ki.

A Bűnözés és Korrupciókutató Hálózat (KRIK) szerkesztőségét többek között Bogoljub Karić, Predrag Koluvija, Bratislav Gašić, Nikola Petrović, Stanko Subotić. A Mineco nemzetközi bányászcég csoport, Goran Živković, a tanúvédelmi rendőrségi egység parancsnoka, a Kurir bulvárlap, a Környezetvédelmi Ügynökség is beperelte. Az egyik esetben a felperes börtönbüntetést követel a KRIK két újságírónője ellen.

Stevan Dojčinović a KRIK szerkesztője szerint ezek a bírósági eljárások komoly nyomást jelentenek a szerkesztőségre, s a véleménye szerint SLAPP-, vagyis a közéleti szerepvállalás elleni stratégiai perekről ( (Strategic Lawsuit against Public Participation) van szó. A SLAPP per, a jogi nyomásgyakorlás egyik fomája, amivel a kritikus hangokat próbálják megfélemlíteni, jelen esetben a KRIK elhallgattatására törekszenek.

A szerkesztőség szerint a felperesek közt van egy  kábítószertermesztés megszervezésével vádolt személy, de közöttük van a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) főnöke, rendőrségi egységek parancsnokai, a kormányhoz közelálló mágnások, és olyan személyek, akik az Interpol körözési listáján is szerepeltek. Ugyanakkor a felperesek közt van Szerbia elnökének a keresztapja, a kormánypárti bulvárlap kiadója, egy állami ügynökség és egy nemzetközi cégcsoport is.

–A perekről, egymás után értesítettek minket. Az előző hónapban hetente egyszer beperelték a KRIK-et és mindazok, akik az eljárásokat kezdeményezték kapcsolat köti össze Aleksandar Vučićtyal, illetve a környezetével – ami szerint ezeknek a pereknek nem az igazságszolgáltatás a célja, hanem a médium megfojtása. Ezek az úgynevezett SLAPP perek” – áll egy, a KRIK teletömve a rezsimhez közelálló emberek pereivel” című írásban, amiben az is ki van hangsúlyozva, hogy a legtöbb esetben a felperesek nem is figyelmeztették a médiumot arról, hogy bíróságra akarják citálni őket, de a szerkesztőségtől sem követeltek helyreigazítási követelést.

A felperesek által követelt 90 millió dinár egyébként háromszorosa a szervezet éves költségvetésének.

Stevan Dojčinović szerint a perek célja az, hogy kifulasszák a szerkesztőséget, s képtelenek legyenek folytatni a tevékenységüket. Viszont, ahogyan Dojčinović megjegyezte az elkövetkezőkben is tudósítanak az őket bepörölő személyekről.

A felperesek közül Bogoljub Karić, a KRIK szerkesztőit Stevan Dojčinovićot ës Bojana Jovanovićot perelte be egy а Karić család vállalatának Fehéroroszországban való működéséről, s a cégnek, más vállalatokhoz képest kivételes helyzetéről, és a fehér orosz elnök és közötte lévő kapcsolatról szóló írás miatt. Karić szerint a KRIK becsületsértést követett el vele szemben, illetve szerinte a KRIK oldalán megjelent írás miatt fiát és a családi vállalkozásit az Európai Unió és az Egyesült Államok kincstárának a szankcióintézkedései alá vetették. Karić az anyagiak mellett az írásnak a KRIK oldaláról történő eltávolítását is követeli.

Predrag Koluvija, akit egy csapat vezetőjeként másfél tonna marihuána termesztésével vádolnak,két alkalommal is beperelte a KRIK-et, és 3, 2 millió dinár kifizetését követeli a szervezettől, mert, ahogyan Koluvija állítja, a KRIK oldalán megjelentetett írásokban vád alatt lévő narkóvezérként írták le és így az ártatlanság védelmét megsértve a KRIK kárt okozott a tekintélyének. Koluvija vádját az újságírószervezetek a KRIK elleni nyomásgyakorlásnak minősítették.

 

Nikola Petrović, a  Szerbia Áramhálózata  (Elektromreža Srbije) egykori igazgatója, egyben Aleksandar Vučić keresztapja egy nemzetközi kivizsgálás keretében megjelent írásuk miatt bűnvádi feljelentést tett Dragana Pećo és Vesna Radojević újságírónők ellen, akiket azzal vádol, hogy törvénytelenül használtá fel a személyes adatait, függetlenül attól, hogy az írásban nem is lelhetőek fel ilyen adatok. Az újságírónők valójában olyan, vállalatokról szóló információkat jelentettek meg az írásban, amelyek hivatalos dokumentumokban is megtalálhatóak. Petrović egyébként nem is pénzt követel kártérítésként, hanem mindkét újságírónőre börtönbüntetést: Pećora számára két-, Radojevićnek pedig egyhavi elzárást.

Dragana Pećot Stanko Subоtić Svájcban perelte be, mivel Subotić ennek az országnak az állampolgára.

 

 

Pećo ugyanis a a KRIK az OCCRP újságíróhálózattal karöltve végzett nyomozás  alapján készített írásában részleteket közölt Subotićnak a Darko Šarić, narkóvezérrel közös üzleti kapcsolatairól, amit. Subotić az újságírónőtől 155 ezer svájci frank kifizetését követeli – mutatott rá a KRIK szerkesztősége.

A felperesek között van a Mineco nemzetközi bányacég csoport is. Az angol, svájci és orosz kezekben lévő korporáció a KRIK-et egy nemzetközi újságírói oknyomozás során született írás miatt pereli, amelyet az idén beneveztek a Pulitzer-díj döntőjébe is.

A KRIK munkatársai ennek kapcsán kihangsúlyozzák, hogy a kérdéses írást kízárólag az Egyesült Államok Államkincstárának a pénzügyi bűnözéssel foglalkozó osztályától szerzett autentikus dokumentumok alapján készítették.

Ennek ellenére a nemzetközi cégcsoport több mint félmillió dollár kifizetését követeli, mert szerintük a KRIK története ekkora anyagi kárt okozott számukra.

Bratislav Gašić, a Szerb Állambiztonsági Ügynökség igazgatója Milica Vojinović újságírónőt és Stevana Dojčinović szerkesztőt egy, a Jotka bandájával kapcsolatos hír miatt perelte be.

Goran Živković, a tanúvédelmi rendőrségi egység parancsnoka, Milan Išić és Nebojša Pavlović a rendőregységben vezető pozíciót betöltő rendőrtisztek Bojana Jovanovićot és Stevana Dojčinovićot, a KRIK szerkesztőit perelte be, a rendőrségi egységen belüli problémákat feltáró írás miatt.

A rendőrök szerint a KRIK аz oldalán megjelentetett írással megsértette a rendőregység becsületét és tiszteletét és a közbiztonságot sodorta veszélybe, és ezért 750 ezer dináros kártérítés kifizetését követelik.

Az Adria-Media Kiadóvállalat gondozásában megjelenő Kurir bulvárlap a Belgrádi Gazdasági Bíróságn kezdeményezett eljárást tiszteségtelen rivalizálás és tiszteletsértés vádjával.

A KRIK munkatársai szerint a bulvárlapot az zavarja, hogy a KRIK által működtetett Raskrikavanje.rs  álhíreket és dezinformációkat leleplező hírportál megállapította, hogy a Kurir, a címoldalán 163 álhírt, vagy pedig megalapozatlan, illetve manipulaláló hírt jelentetett meg  tavalyi év folyamán és ezért azt követelik, hogy KRIK a kutatásuk  eredményét átvevő médiumokkal együtt 11 millió dinárt fizessen ki kártérítés gyanánt.

A legbanálisabb indokkal, minden tekintetben a Környezetvédelmi Ügynökség indított eljárást a Bűnözés és Korrupciókutató Hálózat ellen. Az állami ügynökség azt kifogásolja, hogy a KRIK nem fizette ki a határidőn belül a 228 dináros környezetvédelmi illetéket. A KRIK időközben kifizette az illetéket, de az ügynökség nem vonta vissza feljelentését. Ennek a szabálysértésnek az elkövetéséért akár 2,1 milió dináros pénzbüntetést is kiróhatnak a KRIK-re.