Legalább is ez a helyzet a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) legújabb felmérése szerint, amiért elsősorban a médiumok viselkedése, a hiperprodukció és a a sajtótermékek bulvárosodása okolható.
A megkérdezettek mintegy 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy túl sok negatív tartalmat közölnek a médiumok, s ezért ez nagy kihatással van arra, hogy a polgárok elforduljanak a sajtótermékekkel, vagy pedig szelektálják az információs csatornákat –nyilatkozta Emilija Orestijević, a CeSID kutatója az N1 televízió Novi dan című műsorában. Orestijević elmondása szerint az emberek mindinkább az internetes információs csatornákat választják, viszont egyfajta generációs szakadék is van közöttük.
A fiatal, 12–25 éves emberek főleg a világhálót, és a hírportálokat olvassák és jóval kevesebbet nézik a tévéműsorokat, ugyanakkor minél idősebb valaki, annál többet befolyásolják a televíziós műsorok.
A CeSID és a Nova Pismenost nemkormányzati szervezet felmérése szerint a médiaműveltség mértéke Szerbiában egyre csökken, amihez Orestijević szerint a pandémia is hozzájárult. Goran Zarić, a Nova pismenost aktivistája szerint az emberek tele vannak tömve információkkal és a csökkenőben figyelési tartományuk egyre rövidebb, s ez különösen a fiatalabb nemzedékre jellemző. A fiataloknak azonnal szükségük van az információkra, s ezeket nem feltétlenül a hiteles médiaházaktól szerzik meg, hanem a korosztályuk képviselőitől.
Zarić szerint tetszik, vagy nem tetszik, de mindannyian médiumokká váltunk.
–Jelen pillanatban mindannyian az információk olyan kakofóniájában élünk, hogy senki sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne tájékozódjon és ne ellenőrizze le a hírek hitelességét – nyilatkozta.