Köztudott, hogy Szerbiában gondok vannak a sajtószabadság médiumok függetlensége kapcsán. Az Európai Parlament 2021. március 25-i állásfoglalásában –amit az Európai Bizottság Szerbiával kapcsolatos 2019/2020-as jelentése kapcsán fogadtak el –sajnálkozásának ad hangot a szerbiai média helyzetének a romlása miatt és felszólították a kormányt, hogy azonnal intézkedéseket foganatosítsanak a vélemény szabadságának és a médiumok függetlenségének az érdekében. (43. pont)

A Twitter ez év augusztus 17-én 10 szerbiai médiumot jelölt meg „kormányközeliként”. A Szerbiai Rádió és Televízióról, az országos frekvenciával rendelkező Pink TV, a Prva-, B92 és Happy televíziós csatornákról, a Tanjug Hírügynökségről, a Kurir, Informer, Politika és Srpski Telegraf napilapokról van szó (erről a honlapunkon is beszámoltunk – a szerk. megjegyzése), akiket a szerb kormánnyal együttműködő médiumokként jelölt meg a Twitter, s amelyeknek a szerkesztési politikáját a szerb állam anyagi juttatások során közvetlenül, vagy pedig közvetetten ellenőrzése alatt tartja. Illetve e sajtótermékeknél észrevehető a médiumi tartalmakra nehezedő politikai befolyásolás, szerkesztés, illetve megjelentetés. Ez egyben azt jelenti, hogy ezek a médiumok tevékenységükben nem függetlenek.

Azoknak a magyar nyelven megjelenő vajdasági médiumoknak, amelyeknek a Magyar Nemzeti Tanács az „alapítója”, a sajtószabadság, illetve az információszabadság helyzete semmiben sem jobb a szerb médiumokhoz képest, sőt talán még rosszabb, amennyiben az anyagi helyzetüket nézzük.

Köztudott, hogy a magyar nyelvű médiumok, ahogyan a többi vajdasági kisebbség nyelvén megjelenők sem, az alacsony példányszámuk, illetve a piacuk kis mérete miatt anyagi támogatások nélkül képtelenek lennének fennmaradni.

Pont ezért a magyar nyelven megjelenő médiumok kettőségi függőségi helyzetben szenvednek. Egyrészt a tartományi kormány által anyagi segítségétől, másrészt pedig az MNT, illetve a magyar kormány által nyújtott támogatásoktól függenek. A helyzetet még jobban megnehezíti,  hogy az MNT-ben a Vajdasági Magyar Szövetség listájáról bekerült tagok döntő többségben vannak, a A VMSZ pedig a Szerb Haladó Párttal van egy koalícióban, amelynek tagjai úgyszintén túlsúlyban vannak a tartományi kormányban.

Végül is, nem az a probléma, hogy a vajdasági magyar médiumok anyagi segítséget kapnak – különben is az állam kötelessége az, hogy biztosítsa az anyanyelven történő tájékoztatást – hanem az, hogy a támogatók mit is várnak el e médiumoktól  cserébe.

Ugyanis ezekben a médiumokban nem lelhetőek fel elemző, bíráló hangnemű, illetve oknyomozó cikkek, de még kommentárok sincsenek a tartományi vagy pedig a köztársasági kormány,  nemzeti tanács, a VMSZ és a SNS vezetőinek, illetve Magyarország kormányának a munkája kapcsán.

Példaképpen a Tanyaszínház körül, az elmúlt nyár folyamán kialakult ügy kapcsán a Magyar Szó leközölte az MNT elnökének a levelét, amivel a vándortársulat turnéját leállították ahogyan megjelentették a VMSZ elnökének a támogatói levelét is, viszont a vajdasági értelmiségiek petíciójáról egy szó sem esett, annak ellenére, hogy ezt 1301 belföldi és külföldi személy írta alá és amiben azt követelték, hogy a színházi embereknek tegyék azt lehetővé, hogy szabadon alkosssanak, a nézőknek pedig azt, hogy zavartalanul látogathassák a színházakat.

Tehát elmondható, hogy a magyar nyelvű médiumok a szerb sajtótermékeknél nehezebb helyzetben vannak. Tőlük ugyanis elvárják, hogy a haladó kormány, illetve a magyar kormányt alkotó Fidesz szolgálatában álljanak, ne pedig a polgárok, illetve a közösség érdekeit képviseljék. Azonban megkérdőjelezhető, hogy a hatalmon lévők anyagi támogatása nélkül fenn tudna e maradni a vajdasági magyar tájékoztatás, és valójában ez is az útja a médiumok felügyeletben tartásának, illetve megzsarolásának!

Ekkora méretű anyagi függőség mellett egyáltalán lehetséges-e objektív közszolgálatiságról beszélni? A véleményem szerint nem lehetséges.

Nem emlékszem, márpedig én is hosszú ideje foglalkozom írással, hogy a vajdasági magyar médiumok mikor is voltak ennyire a béka feneke alatt, valójában ezek pártközlönyökké változtak át. Ebből is helyén való az a következtetés, hogy a független médiumok a világhálóra és a Facebookra költöztek át.

Ezt a helyzetet sürgősen meg kellene oldani, mert önálló szerkesztéspolitika nélkül a sajtó képtelen megvalósítani a szerepét, ami a hatalmon lévők ellenőrzése, felülvizsgálása.

A vajdasági magyar médiumok főszerkesztőit –a jelenlegi előírások szerint – a nemzeti tanácsok választják, s semmilyen tekintettel nincsenek a szerkesztőségek véleményére.

Ezt a gyakorlaton, első lépésként az egy önálló, vagy talán egy önállóbb szerkesztéspolitika biztosítása érdekében, mielőbb változtatni kell, úgy, hogy a nemzeti tanácsok nevezzék ki a szerkesztőségek által megválasztott javasolt főszerkesztőket.

A probléma viszont az, hogy a médiumok igazgatóbizottságaiban a VMSZ és az MNT magasrangú tisztségviselői foglalnak helyet.

Emellett sürgősen megoldást kellene találni a nemzeti kisebbségek médiumainak a stabil anyagi támogatására.

Szabadság / sajtószabadság nélkül demokrácia és társadalmi fejlődés, és jogállam sem létezhet!

Forrás: Napló.org