A Riporterek Határok Nélkül (RSF) éves jelentése szerint az ország a tavalyi 68. helyről a 74. pozícióba csúszott vissza a világranglistán. A jelentés ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy Magyar Péter 2026-os választási győzelme – Orbán Viktor 16 éves kormányzása után – egyedülálló lehetőséget teremthet arra, hogy megtörjön az a sajtószabadság körüli patthelyzet, amelyet a szervezet szerint az Orbán-rendszer alakított ki.
A dgtl írása szerint az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon rendkívül koncentrált a médiapiac. A KESMA Alapítvány mintegy 500 országos és helyi médiumot fog össze, miközben a közmédia is a korábbi kormányzati kommunikációs rendszer egyik központi eszközévé vált. A RSF szerint a közmédia Orbán Viktor kormányzása alatt propagandagépezetté alakult, miközben több magánkézben lévő médiumot is felvásároltak, átalakítottak vagy elhallgattattak. A szervezet úgy látja, hogy a Fideszhez közel álló gazdasági körök médiavásárlásai és politikai-gazdasági manőverei következtében ez a kör a magyar médiapiac mintegy 80 százalékát ellenőrizte.
A jelentés ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a független médiumok bizonyos területeken továbbra is jelentős pozíciókat tartanak fenn. Ide sorolja többek között az RTL Klubot, a Partizán YouTube-csatornát, a Népszavát, a HVG-t, valamint a 24.hu, a 444.hu és a Telex hírportálokat. Ezek a médiumok a jelentés szerint továbbra is fontos szereplői a magyar nyilvánosságnak, még akkor is, ha működésüket politikai, gazdasági és szabályozási nyomás nehezíti.
A Riporterek Határok Nélkül külön kitér a szabályozó hatóságok szerepére is. A jelentés szerint ezek az intézmények a Fidesz politikai befolyása alatt álltak, és a médiatulajdon koncentrációja, illetve a közmédia politikai kontrollja kapcsán gyakran azzal hárították el a felelősséget, hogy nincs hatáskörük a beavatkozásra. A szervezet példaként említi a Klubrádió ügyét is. 2021-ben ugyanis a hatóságok döntése nyomán az utolsó jelentős független rádió is elveszítette frekvenciáját, ami miatt Magyarországot az Európai Unió Bírósága később elmarasztalta.
A jelentés szerint újabb problémát jelentett a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása is. A 2023-ban elfogadott törvény nyomán felállított intézményt a szervezet úgy értékeli, mint amely a kormánykritikus újságírók és médiumok elleni lejárató kampányok eszközévé vált. A kritikus sajtót a korábbi kormány rendszeresen azzal vádolta, hogy álhíreket terjeszt, illetve hogy Soros György finanszírozza, ezt a narratívát pedig a kormányközeli média is átvette.
Gazdasági szempontból a jelentés azt emeli ki, hogy a magyar médiapiac nem tudott stabil tartalomértékesítési modelleket kialakítani, miközben az állami hirdetések elosztása diszkriminatív módon a kormányközeli médiumokat részesítette előnyben. Ez különösen nehéz helyzetbe hozta a független sajtót, amelynek fenntartható finanszírozása folyamatosan veszélybe került. A jelentés példaként említi az Index.hu-t, amelynek csökkenő bevételei hozzájárultak ahhoz, hogy 2020-ban egy Fidesz-közeli cég befolyása alá kerüljön. Ugyanez a vállalat 2025-ben a Blikket, az ország legnagyobb napilapját is megvásárolta.
A fizikai erőszak tekintetében Magyarország nem tartozik a legsúlyosabb esetek közé: a jelentés szerint a magyar újságírókat ritkán éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőrségi kihallgatás. Ugyanakkor súlyos aggodalomra ad okot, hogy Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, ahol újságírókat önkényesen megfigyeltek a Pegasus kémszoftverrel. Emellett az online zaklatás, a lejárató kampányok és a politikai indíttatású támadások is mindennapossá váltak a kormánykritikus újságírókkal szemben.
A magyar helyzet a globális trendekbe illeszkedik. A Riporterek Határok Nélkül szerint 25 éve nem volt ilyen rossz a sajtószabadság állapota világszerte. Most először fordult elő, hogy az országok több mint fele a „bonyolult” vagy „nagyon súlyos” kategóriába került, míg 2002-ben ez az arány még csupán 13,7 százalék volt. Közben drasztikusan csökkent azok aránya is, akik olyan országban élnek, ahol a sajtószabadság helyzete „jónak” számít: ez az arány húsz százalékról kevesebb mint egy százalékra esett vissza. Európában mindössze hét ilyen ország maradt és többségük Észak-Európában található.
A jelentés összességében Magyarországot olyan országként írja le, ahol a média szabadságát nem elsősorban nyílt fizikai erőszak, hanem politikai befolyás, gazdasági nyomásgyakorlás, szabályozási eszközök, állami hirdetési torzítások és lejárató kampányok korlátozták. A szervezet szerint a politikai változás lehetőséget adhat a médiarendszer újraszabályozására, a közmédia függetlenségének helyreállítására és a sajtópiac torzulásainak felszámolására.
