A Cloudwards friss kutatása szerint jelentős különbségek vannak a világ országai között az internetes szabadság tekintetében: míg egyes államokban szinte teljesen szabad a hozzáférés az online tartalmakhoz, másutt szigorú cenzúra és korlátozások érvényesülnek. A vizsgálat az OONI Explorer, a Freedom House adatai, valamint kormányzati és jogi dokumentumok alapján értékelte az egyes országok online szabadságát, beleértve a tartalmakhoz való hozzáférést, a véleménynyilvánítás lehetőségét és a digitális szolgáltatások használatát – írja a Qubit.hu.
A lista élén főként skandináv és európai országok állnak, köztük Finnország, Izland, Norvégia, Dánia és Belgium, ahol gyakorlatilag korlátozás nélkül elérhetők a közösségi platformok, a VPN-szolgáltatások és a felnőtt tartalmak, valamint a politikai és civil véleménynyilvánítás is szabad. Ugyanakkor ezekben az országokban sem teljes a szabadság: a szerzői jogokkal védett tartalmak illegális letöltése továbbra is tilos, még ha maga a torrenttechnológia nem is.
Európában a legrosszabb helyzet Fehéroroszországban tapasztalható, ahol bár egyes közösségi oldalak elérhetők, a hatalmat bíráló felhasználókat gyakran letartóztatják. Ez jól mutatja, hogy a hozzáférés önmagában nem jelenti a véleményszabadság tényleges érvényesülését.
Globálisan a közel-keleti és egyes ázsiai országok szerepelnek a lista végén. Jemen, Szíria, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom rendkívül alacsony pontszámot kaptak, mivel szigorúan korlátozzák a politikai és civil tartalmakat. Irakban és Türkmenisztánban még a VPN használata és a felnőtt tartalmak elérése is teljesen tiltott. Ománban pedig új törvény írja elő, hogy minden médiatevékenységet állami jóváhagyásnak kell megelőznie.
Magyarország közepes kategóriába került: 76 pontjával olyan országokkal került egy szintre, mint Bosznia-Hercegovina, Olaszország vagy Spanyolország. Ez azt jelenti, hogy bár bizonyos területeken – például a közösségi média használatában vagy a politikai véleménynyilvánításban – léteznek korlátozások, a VPN-ek és a felnőtt tartalmak elérhetők. Az Egyesült Államok ennél is gyengébben teljesített, 64 ponttal, ami arra utal, hogy ott is egyre több szabályozás érinti az online teret. Ugyanennyi pontot ért el Szerbia is.
A kutatás rámutat: bár egyes korlátozások célja a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció visszaszorítása, sok esetben ezek a szabályozások túlmutatnak ezen, és veszélyeztethetik az alapvető szabadságjogokat. Az internetes szabadság tehát világszerte egyensúlykeresés a biztonság és a szólásszabadság között, amely országonként eltérő módon valósul meg.
