Az Európai Parlament november 26-án nagy többséggel elfogadott egy nem kötelező erejű állásfoglalást, amely a közösségi média, a videómegosztók és bizonyos mesterségesintelligencia-eszközök használatát 16 éves korhatárhoz kötné az Európai Unióban. – írja a Media1.hu A javaslat értelmében a 13 és 16 év közöttiek csak szülői hozzájárulással férhetnének hozzá ezekhez a platformokhoz. A képviselők szerint a jelenlegi helyzet komoly veszélyeket jelent a gyerekek fizikai és mentális egészségére, ezért az addiktív online gyakorlatok visszaszorítása és a szigorúbb szabályozás elengedhetetlen.

A Parlament 483 igen szavazattal fogadta el a dokumentumot, amely mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kiskorúak az interneten.milyen gyakran találkoznak manipulatív, függőséget kiváltó megoldásokkal. A képviselők szerint ezek a gyakorlatok rontják a fiatalok koncentrációs képességét, veszélyeztetik a mentális jóllétüket, és megakadályozzák az egészséges online tartalomfogyasztást. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a gyermekek digitális térben való védelme ma már ugyanannyira fontos, mint a fizikai világban való biztonságuk garantálása.

Az EP több lépést is javasol annak érdekében, hogy a szülők jobban felügyelhessék gyermekük online tevékenységét. Ilyen lenne egy uniós szintű életkor-ellenőrző alkalmazás és digitális személyi azonosító rendszer létrehozása. A képviselők ugyanakkor kihangsúlyozták, hogy ezek az eszközök nem sérthetik a kiskorúak magánélethez való jogát, és továbbra is a platformok maradnának felelősek azért, hogy szolgáltatásaik életkorra és biztonságra nézve megfeleljenek a szabályoknak.
Az EP Parlament azt is javasolta, hogy a platformok felső vezetői személyes felelősségre vonhatók legyenek a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet súlyos és tartós megsértéséért, különösen, ha ezek a mulasztások a gyerekek védelmét érintik. Ez fontos fordulat lehet a szabályozás gyakorlatában, mivel eddig elsősorban magukra a vállalatokra, nem pedig konkrét döntéshozókra lehetett bírságokat kiróni.
A dokumentum számos további intézkedést is sürget. Ezek között szerepel a legártalmasabb, függőséget okozó mechanizmusok – például végtelenített görgetés, automatikus lejátszás, tartalomfrissítés húzással, jutalomkörök – tiltása vagy alapértelmezett kikapcsolása kiskorúaknál. A javaslat kitér az influenszer marketing és a célzott hirdetések problémáira is, amelyek gyakran manipulálják a gyerekeket, illetve a „sötét mintázatok” (dark patterns) alkalmazásának visszaszorítására.
Az EP szerint továbbá szükség lenne az olyan szerencsejáték-szerű játékfunkciók betiltására is, mint a loot boxok, az alkalmazáson belüli fizetőeszközök, a szerencsekerekek vagy a „fizess, hogy továbbmenj” típusú megoldások. Emellett azt is javasolják, hogy a kiskorúak esetében tilos legyen aktivitásalapú ajánlórendszerek használata, amelyek jelentősen hozzájárulnak a függőséget kiváltó tartalmakkal való találkozáshoz.

A dokumentum kitér a gyermekek kereskedelmi célú kizsákmányolására is: a képviselők szerint be kell tiltani a gyerekek anyagi ösztönzését célzó influenszertevékenységeket („kidfluenszerkedés”), amelyek egyre nagyobb problémát jelentenek az online térben. Emellett sürgős intézkedéseket sürgetnek a generatív mesterséges intelligencia új, gyorsan terjedő kockázataival kapcsolatban – például a deepfake videók, az MI-alapú társ-chatbotok, a manipulált képeket készítő „lemeztelenítő” alkalmazások és az MI-ügynökök miatt.
Az állásfoglalás mellett szóló érvek között szerepelnek friss kutatások is: a fiatalok 97 százaléka naponta használja az internetet, a 13–17 évesek 78 százaléka pedig óránként ránéz az okos-eszközére. Minden negyedik kiskorúnál már „kóros” vagy „diszfunkcionális” okostelefon-használat figyelhető meg, amely a függőség egyértelmű jeleit mutatja. Egy 2025-ös Eurobarométer szerint az európaiak több mint 90 százaléka sürgeti a gyermekek online védelmének erősítését, különösen a közösségi média mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai, az internetes zaklatás és a korhatáros tartalmakhoz való könnyű hozzáférés miatt.
A tagállamok már elkezdtek lépéseket tenni, egyes országok pedig saját életkor-ellenőrzési rendszereket is bevezettek vagy terveznek bevezetni. Az EP most elfogadott állásfoglalása ugyan nem kötelező érvényű, de jelentős nyomást gyakorol az Európai Bizottságra és a tagállamokra, hogy egységes, szigorúbb szabályozás szülessen a gyermekek online védelme érdekében.