Oroszországban levették a könyvesboltok polcairól és az online piacterekről Stephen King „Az” (It) című világhírű regényét, miután a hatóságok „LMBT-propagandának” minősítették a mű egyes tartalmi elemeit – írja a 444.hu a A TASS állami hírügynökség beszámolója nyomán. Az orosz hírügynökség közlése szerint a döntés nyomán a könyv fizikai és digitális kiadásai egyaránt eltűntek a könyvpiacról, és már a legnagyobb internetes áruházak sem kínálják. A Wildberries és a Russ közös vállalata úgy nyilatkozott, hogy a kötet valószínűleg felkerült a tiltólistára, bár hivatalos központi listát a hatóságok nem tettek közzé.
A háttérben az orosz állam 2022 óta folyamatosan szigorított szabályozása áll, amely az úgynevezett „LMBT-propaganda” tilalmát kiterjesztette gyakorlatilag minden korosztályra, és jelentősen megnövelte azon művek körét, amelyek szerzői, kiadói vagy terjesztői szankciókkal nézhetnek szembe. A szibériai sajtó már korábban jelezte, hogy a „Az”-t helyi szinten kivonták a forgalomból, de mostanra országos szintre lépett a tiltás.
Nem ez az első eset, hogy nagy irodalmi művek kerülnek célkeresztbe. 2024 februárjában Alekszandr Pljuscsov újságíró nyilvánosságra hozott egy 252 műből álló listát, amely azokat a klasszikus és kortárs alkotásokat tartalmazta, amelyek – az értelmezés szerint – sértik a „propagandatörvényt”. A listán rendkívül sokszínű művek szerepeltek: Stephen King „Az”-a mellett Hanya Yanagihara „Egy kis élet” című regénye, Boccaccio „Dekameronja”, Platón „Lakoma” című filozófiai dialógusa, Marcel Proust „Az eltűnt idő nyomában” monumentális ciklusa, valamint Dosztojevszkij „Netocska Nezvanova” című műve is felkerült rá. A felsorolás sokak szerint rávilágított arra, mennyire szélesen értelmezik Oroszországban az „LMBT-propaganda” fogalmát, és milyen könnyen minősíthetők veszélyesnek akár klasszikus irodalmi alkotások is.
Stephen King korábban élesen bírálta Oroszországot Ukrajna lerohanása miatt, és azt jósolta, hogy Vlagyimir Putyin súlyos politikai következményekkel szembesül majd. Többen úgy látják, hogy King műveinek eltávolítása részben politikai motivációra is visszavezethető, bár a hivatalos indoklás kizárólag a törvényre hivatkozik.
A mostani lépés jól illeszkedik abba a tágabb kulturális és jogi folyamatba, amely Oroszországban az utóbbi években erősödött: a hatóságok szigorúan ellenőrzik a könyvpiacot, a médiát és a kulturális teret, és sorra tiltják be azokat a műveket, amelyek a kormány értelmezése szerint „nemkívánatos társadalmi üzeneteket” hordoznak. A kritikusok szerint ez a könyvpiac drasztikus beszűküléséhez, a kulturális sokszínűség felszámolásához és a klasszikus irodalom cenzúrázásához vezet.
Stephen King regényének eltávolítása így nemcsak egy népszerű horrorregény oroszországi eltűnését jelenti, hanem újabb állomása annak a kulturális tisztogatásnak, amely egyre több szerzőt és műfajt érint az országban.
