A Kreml-közeli állami finanszírozású médiavállalatként tartott RT egy online, ingyenes „újságíróképzésként” hirdetett programot indított afrikai résztvevők számára. A kurzus állítása szerint célja az újságírók szakmai ismeretének bővítése: interjúkészítés, történetek felkutatása, hírekről való tudósítás, konfliktuszónákban való tudósítás – mindezt online webináriumokkal és előre rögzített videókkal. Az RT igazgatója nyitóbeszédében azt állította, hogy az RT „soha nem bukott le hamis információ terjesztésével”, bár ezt számos, független forrás megcáfolta. –olvasható a BBC oldalán.
Az RT szerint az afrikai kurzus több mint 1000 újságírót és bloggert vonzott 35 országból (bár független ellenőrzés hiányában ez a szám csak becsült). A program során a résztvevők hozzáfértek különböző anyagokhoz, vetítésekhez, és arra kérték őket, hogy dolgozzanak fel olyan témát, amelyet a „mainstream média” nem fedett le, de az RT „alternatív” narratívájába beilleszkedik.

A tartalom és a narratívák

Bár a kurzus elsőre újságíróképzésnek tűnik, a közölt témák és példák azt sugallják, hogy az RT saját propagandafolyamatait is beépítette az oktatásba. Például a kurzus hivatalos videós anyagaiban olyan tudósítások szerepeltek, amelyek az az RT riportjára építve az ukrajnai Mariupol megszállása folyamán az ukrán erőket „neonáciknak” vagy radikálisoknak nevezték. Egy másik rész a nyugati médiát támadó retorikát tartalmazott, amely a „nyugati média által előállított híreket” politikai háborúnak minősítette, amelyet „az emberek nappaliba pumpálnak be”.
Továbbá az egyik szeminárium anyaga azt ígérte, hogy a hamis hírek felismerését és cáfolását tanítja majd – azonban kurzus alatt az előadó az RT által korábban hangoztatott, téves állításokat ismételte. Példaképpen 2022-ben az ukrajnai Bucsa városában orosz erők által elkövetett civilellenes akciót az RT képzési anyagában „a legismertebb hamis hírré” nyilvánították – annak ellenére, hogy több független forrás dokumentálta az eseményeket, és az ukrán StopFake szervezet is cáfolta az RT állítását.

Résztvevők és hatás

Az oktatáson részt vevő újságírók közül néhányan készséggel ismételték az RT által közölt állításokat. Az etiópiai Deredzse Dzsiemeru például Putyin portréját használta közösségi profilján, és azt állította, hogy a Bucsában történt mészárlás „beállított esemény volt. Egy másik résztvevő, Sierra Leone-ból, Ismael Koroma, bár elismerte a dezinformáció problematikáját, mégis úgy vélekedett, hogy minden médium saját stílussal és értékrenddel dolgozik és ezzel is elismerte, hogy az RT meghatározott ideológiai kereteket kínál.
A képzés végén a résztvevőknek azt a feladatot adták, hogy olyan témáról dolgozzanak, amelyet a „mainstream média” nem fedett le, de amely az RT „alternatív narratívájába” beleilleszkedik. Az RT ígéretet tett arra is, hogy az oktatás résztvevői információt kapnak RT-nél esedékes álláslehetőségekről. Filip Obadzsi Mlagyi újságíró szerint az RT programja valójában nem csupán képzés, hanem az orosz állami narratívák terjesztésének stratégiai eszköze:

az RT arra törekszik, hogy a Kreml által generált narratívák eljussanak az átlag afrikaihoz… és ezt úgy teszi, hogy közvetlenül az újságírókhoz fordul.” – nyilatkozta az újságíró. Jevgen Fedcsenko, az ukrajnai igazságellenőrző szervezet vezetője szerint is, ez a módszer a szovjet idők propagandastratégiáira emlékeztet:

Az ilyen képzésekkel hálózatokat lehet építeni, amelyeket promóciós célokra és közvélemény-befolyásra lehet használni… Ezek az emberek a régióban az „oroszság hordozóivá” válhatnak.” nyilatkozta a BBC-nek.

Afrika mint célterület

Az RT azért fordult Afrikához – és más, Nyugat-ellenes politikával rendelkező régiókhoz –, mert a nyugati országokban már betiltották vagy korlátozták működését. Az RT vezetői elismerték, hogy a Nyugat „folyamatos támadás alá állította őket, ezért döntöttek úgy, hogy más irányba fordítják figyelmüket és erőforrásaikat. Afrikában- ahol erősek az antikolonialisták és az antiimperialisták érzelmei, valamint a szovjet támogatású felszabadítási mozgalmak hagyatéka – kedvezőbb talajt talál. Több afrikai ország Oroszországot katonai és diplomáciai partnerként látja, és az RT közlése szerint a vállalat legalább hét irodával működik a kontinensen, szerződéseket kötött több mint 30 helyi televíziós csatornával, és francia nyelvű adását is elindította az afrikai francia nyelvterületeken. Valamint az „Orosz házak” támogatásával vetített orosz-barát dokumentumfilmek is részét képezik az új stratégiai vonalnak.

Kritikai elemzés

Ez a program — bár újságíróképzésnek látszik — egyértelműen a Kreml propagandahatalmi eszköztárának része lehet. A „képzés” során bemutatott narratívák rendszerint az RT és Oroszország álláspontját szolgálják, és az „alternatív” forrás pozícióját hivatott erősíteni. Az, hogy résztvevők aktívan közvetítették az RT által propagált állításokat (például Bucsa „beállított eseményként” való kezelése), azt jelzi, hogy az oktatás nem csupán tudásmegosztás, hanem narratívaterjesztés is. Az is aggasztó, hogy a program nyilvánvalóan a „mainstream médiumok” hitelességét kérdőjelezi meg, miközben maga állít be egy alternatív orientált narratívát. Emellett a résztvevőknek vállalt álláslehetőségeket ígértek – ami toborzó funkcióként is értelmezhető.
Az analízisek szerint ez a fajta cselekvés része annak a modernebb orosz közvélemény-befolyás stratégiának, amely online platformokat, helyi médiapartnereket és célzott képzéseket használ. A tanítás során központi elem a „hamis hírek felismerése” – ám ugyanakkor az oktatás eszközei között szerepelnek az RT-nek kedvező hamis állítások is. Így a képzés kettős célt szolgál: egyfelől újságíró-képzésként tálalja magát, másfelől az orosz narratívát védi és terjeszti

Miért számít ez fontosnak?

Az információs hadviselés korában komoly stratégiai jelentőséggel bír az, hogy egy nagy állami médiahatalom online kurzusokon keresztül közvetlenül szól a globális újságírói közösséghez. Különösen olyan területeken, ahol a média szabadsága és pluralizmusa kihívásokkal küzd. Ez azt jelenti, hogy nem csak passzív hírszolgáltatásról van szó, hanem narratívaterjesztésről, véleményformálásról és potenciális befolyásolásról – különösen olyan régiókban, amelyeket geopolitikailag fontosnak tekintenek (pl. Afrika). A kurzus révén az RT nem pusztán tartalmat kínál, hanem hálózatokat épít, befolyásolja az újságírói gondolkodást, és alteratív médiaprofilokat hozhat létre.
Emellett rávilágít arra is, hogy a dezinformáció elleni harc nem csak arról szól, hogy hamis híreket azonosítsunk és korrigáljunk, hanem arról is, ki és milyen narratívákat kínál alternatívaként –, és hogy milyen célokkal. Az, hogy Afrika szerte újságírókat célzó programokat használják, ahol a média szabadsága már eleve sérült –, különösen kiszolgáltatottá teszi a helyi médiumokat és újságírókat.

Záró gondolatok

A RT-kurzus a felszín alatt egy információs befolyás-kampányként is értékelhető: az újságírók képzésének álcája alatt orosz állami érdekeket szolgáló narratívák terjesztésére szolgál. Az újságírók ebbe akár tudatosan, akár tudatlanul részt vehetnek, de mindenképp potencálisan olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem feltétlenül ismerik fel saját munkájuk elfogultságát. Az újságírás értékeinek – függetlenség, hitelesség, ellenőrzött információ — megőrzése szempontjából ez aggasztó fejlemény. Az információs tér globalizálódása miatt a médiaháború ismét új frontokra került – nem csak nyelvek és országok között, hanem képzési programok, hálózatok és narratívák révén is.