Nataša Miljanović-Zubacot, a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati médiuma, az RTRS újságíróját Sanita Imamović szarajevói ügyésznő utasítására augusztus 7-én este állították elő. Az ügyésznő korábban házkutatást rendelt el az újságírónő trebinjei szüleinek otthonában, majd ezt követően hivatalosan is előállították Miljanović-Zubacot. Az intézkedést a rendőrség azzal indokolta, hogy a gyanú szerint államtitkot, vagyis hivatalos titkot szivárogtatott ki. – írja a Vijesti.me híroldal.

Az ügyészség szerint az eljárást Bosznia-Hercegovina Büntető Törvénykönyvének 164. cikkelye alapján indították. Ugyanakkor a törvény 9. bekezdése kimondja: nem valósul meg bűncselekmény, amennyiben valaki titkos információkat hoz nyilvánosságra, amennyiben azok az alkotmányos rend megsértésére, vagy állami és nemzetközi normák elleni visszaélésekre világítanak rá, és ezek közzététele nem jár súlyos következményekkel Bosznia-Hercegovina számára. Vagyis maga a törvény védi a közérdekű leleplezéseket.

A Vijesti értesülései szerint az újságírót ma reggel hallgatták ki a szarajevói ügyészségen. Letartóztatása előtt mozgását korlátozták: a boszniai határrendőrség trebinjei egységei háza előtt felszólították, hogy ne hagyja el a helyszínt. Mint elmondta, nem közölték vele egyértelműen, hogy miért akarják előállítani, ám meggyőződése, hogy a munkája miatt történik mindez. Ugyanis évek óta rendszeresen közöl tényfeltáró írásokat a biztonsági szerveken – különösen a rendőrségen – belül tapasztalható korrupcióról és bűncselekményekről.

Az elmúlt napokban több érzékeny információt is nyilvánosságra hozott. Beszámolt például Dragan Jelićről, a nyugdíjazott, majd újra szolgálatba helyezett titkosszolgálati tisztről; Petar Kozjakról, a trebinjei rendőrkapitányság helyettes vezetőjéről; Mirko Kupresakovićról, a határrendészet igazgatójáról; valamint Vladimir Popovićról, a belső ellenőrzés vezetőjéről. Emellett más, a biztonsági intézményekhez köthető személyek korrupciógyanús ügyeit is publikálta.

Miljanović-Zubac hangsúlyozta: rendszeresen hivatalos megkeresésekkel fordult az illetékes szervekhez, kérve, hogy hallgassák meg, és hogy átadhassa nekik az általa összegyűjtött információkat. Véleménye szerint azonban az intézmények inkább egymást védik, és elnyomással válaszolnak ahelyett, hogy kivizsgálnák a feltárt visszaéléseket.

2024 áprilisában a Vijesti már beszámolt arról, hogy Miljanović-Zubac súlyos fenyegetések és nyomásgyakorlás célpontjává vált tényfeltáró munkája miatt. Akkor azt is megírták, hogy a hatóságokhoz hiába fordult segítségért – saját országa intézményi védelem nélkül hagyta. A rendőrség mindössze annyit javasolt, hogy tanuljon önvédelmi technikákat. Az ügyészség pedig figyelmen kívül hagyta azokat az információkat, amelyek a biztonsági szféra és a bűnszervezetek közötti összefonódásokról szóltak – nemcsak a boszniai Szerb Köztársaságban, hanem az egész régióban.