A jelentés szerint az olyan tekintélyelvű államok, mint Oroszország és Kína, illetve az elmúlt években Irán, különböző technológiák és mesterséges intelligencia alkalmazásával manipulálják a demokratikus folyamatokat. Célirányos dezinformációkat terjesztenek, amelyek a lakosság körében bizalmatlanságot gerjesztenek a rendszerrel vagy pedig ennek egy adott szereplőjével szemben.
A fent megnevezett országok geostratégiai érdeke a nyugati demokráciák meggyengítése és kampányuk fő célpontjai az Amerikai Egyesült Államok, Latin-Amerika és Afrika – írja az N1.
Ehhez dezinformáció terjesztésével és digitális manipulációval hamis narratívákat teremtenek, amelyekkel különösen a választási kampányok során befolyásolják a polgárok véleményét. Ehhez pedig a a generatív mesterséges intelligenciát, például a „deepfake” videotartalmakat alkalmaznak, amelyeket a közösségi hálózatokon terjesztenek és ezzel segítik elő és gyorsítják fel a hamis narratívák terjesztését. Botok és hamis fiókok segítségével téves információt terjesztenek a társadalom megosztásához, az algoritmusok pedig növelik az ilyen tartalmak láthatóságát.
A fent megnevezett régiókba, de még Nyugat-Balkán területére is különböző megfigyelési és felügyeleti-közöttük arcfelismerő technológiákat is exportál, míg Oroszország pedig az úgynevezett deepfake technológiát alkalmazza előszeretettel, amely segítségével közismert nyugati személyeket illetve szervezeteket imitálnak.
Ezzel párhuzamosan az IT óriáscégekre hatalmas nyomás nehezedik, hogy megfékezzék a dezinformáció továbbterjedését és hatalmas pénzbírsággal kell szembesülniük, amennyiben ezt nem teszik meg.
Az EU számos jogszabályra támaszkodik a dezinformációk elleni küzdelemben. Példaképpen ilyen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló, vagy pedig a legújabb, a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló törvény.
a második mandátumának a kezdetekor Ursula von der Leyen az Európai Parlamenthez intézett beszédében az úgynevezett a Európai Demokratikus Pajzs bevezetését is megígérte, amivel a dezinformációk terjesztése ellen, illetve a médiaműveltség fejlesztése érdekében küzdenének. Illetve az előbbire vonatkozó törvényeket is szigorúbban alkalmazná.
Erről beszélt Vera Jurova leköszönő biztos is, aki az Európai Parlament vitájában kitartott amellett, hogy küzdeni kell a dezinformációk ellen, illetve a sajtószabadság megvédése érdekében, ahogyan a független médiumokat és az újságírókat is meg kell védeni az EU területén, illetve a tagjelölt országokban.
Az Európai Parlamentben zajló vita megmutatta a politikailag ellentétes csoportok közötti különbségeket is. Amíg a politikai centrum, vagyis a kormánykoalíció képviselői kiemelték a független újságírók védelmének szükségességét, illetve a médiának és a közszolgálatok pártatlan munkájának lehetővé tételét, addig a szélsőjobboldaliak megkérdőjelezték az EU médiaszíntér szabályozásának indítékait, cenzúrának nevezték azt, és tiltakoztak a dezinformáció és a populizmus összemosása ellen.
A képviselőkhöz intézett záróbeszédében Jurova biztos asszony elmondta, hogy nem ért egyet a szélsőjobboldal ilyen minősítésével.