Szerbiában a médiapluralizmust veszélyeztető legnagyobb kockázatot a média politikai függetlenségének területén jegyezték fel, a média óriási polarizációja, illetve a médiát érő politikai nyomásgyakorlás miatt – derült ki a Firenzei Európai Intézet Médiapluralizmusért és Szabadságért küzdő Központja (CMPF) minap közzétett “”Médiapluralizmus monitorozása a digitális korszakban” című jelentésből, amit az Európai Bizottsághoz is benyújtottak.
A szerbiai médiaszabadság helyzetével kapcsolatos legfontosabb következtetések között szerepel többek között, hogy „a parlamentáris demokrácia formálisan kialakult intézményi környezet ellenére a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) az elmúlt években folyamatosan erodálja a képviseleti intézményeket, törvényhozó testületeket, független szabályozó ügynökségeket, amiket szisztematikus manipulációnak vetnek alá, ami megakadályozza az intézmények hatékonyságát. Ugyanakkor kormánypárti bulvárlapok és a kritikus média közötti erősen polarizált médiakörnyezet a társadalom politikai megosztottságát tükrözi, amelyre jellemző, hogy kritikus hangnemet megütő médiumokat gyakran politikai ellenfélnek tekintik.
A politikai függetlenség tekintetében a 2020-as becslésekhez képest 18%-al növekedett a kockázat, aminek a szintje 2021-ben elérte a 75%-os, eddig legmagasabb kockázati szintet. Vagyis a tavalyi év folyamán az újságírók és a szerkesztők erőteljes politikai nyomásgyakorlásnak voltak kitéve, a szerbiai médiaszíntér pedig a kormánypárti és független média között polarizálódott.
A jelentés szerint a kormánypárti médiumok nagyobbak, gazdagabbak és meglehetősen befolyásosak, míg a függetlenek lényegesen kisebbek és a lefedettségük és a befolyásuk is a kisebb. Ugyanakkor a kormánypártnak a hirdetések ellenőrzésén, az állami források irányításán vagy pedig a médiaházak tulajdonosaira gyakorolt közvetlen nyomásgyakorláson keresztül a magánkézben lévő médiumokban is óriási befolyása van.
A megfigyelés szerint a magánkézben lévő legbefolyásosabb médiumok rendszeresen részt vettek az ellenzékben lévő politikai szervezetek és a kormány által ellenzékinek tekintett sajtó szembeni rágalmazó kampányban, ahogyan a jelentésben a Szerbiai Elektronikus Média Szabályozó Testületét (REM) is bírálták a függetlenség hiánya miatt.
A jelentés kitért az állami tulajdonban (is) lévő távközlési cégek kormányközeli szerepére.
Így a jelentés szerint, elsősorban televíziós hírcsatornák tulajdonjogi koncentrációja miatt a médiumok piaci pluralizmusa is 83 százalékos, vagyis a magas kockázatot jelent a sajtószabadságra, ami különösen érvényes a Telekom Szerbiához kötődő médiumokra. A többségében állami tulajdonában lévő Telekom Szerbia által több médiavállalat fúziójára, illetve felvásárlására is sor került, ami miatt 2020-ben nem újították meg az United Media Group kábeltelevíziós vállalattal megkötött terjesztési szerződést. ami a lakosság által elérhető médiatartalmak sokszínűségének a lecsökkenéséhez vezetett. Ez a tendencia a 2021-ben is folytatódott, amikor is a Versenyvédelmi Bizottság jóváhagyta a Telekom Szerbia Rt. és a Telenor Kft. együttműködését, amit a versenytárs, vagyis az United Media Group kifejezetten ellenzett – áll a jelentésben, amely egyben arra emlékeztett, hogy az United Media és az SBB 2021. április elsején bűnvádi feljelentést tett a Telekommal és a Telenorral szemben.
A jelentésben a sajtószabadság alapvető védelme kapcsán közepes kockázati szintet állapítottak meg.
Így a jelentésbe belefoglalták, hogy a sajtószabadságot különféle eszközökkel, így perekkel vagy pedig az újságírók ellen felhozott bűntetőjogi vádakkal történő fenyegetésekkel ássák alá.
A közéletben való részvétel ellen indított, SLAPP pereket a kormányközeli cégek sajátos nyomásgyakorlási formaként alkalmazták úgy, hogy hatalmas kártérítést követelve bepereltek több független hírportált, kábeltelevíziót, egy napilapot és más médiumokat. Emellett a Szerbia Képviselőházában is nyomást gyakorolnak a kritikus hangnemet megütő médiumokra. A parlament ülésein 2021 márciusától egészen 2022 azonos időszakáig a számukra hűtlen médiumokat és újságírókat 37-szer említették meg negatív hangnemben. Egyes esetekben “az az állam ellenségeiként” vagy „árulóiként” célkeresztbe téve politikusok és köztisztviselők vállalták az ellenük elindított kampányok irányítását – áll a Firenzei Európai Intézet (EUI) és a a Médiapluralizmusért és Szabadságért küzdő Központ (CMPF) jelentésében
