Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet idén is elkészítette a Digital News Report című jelentését, amely 46 ország, köztük Magyarország lakosságának megkérdezésével vizsgálta a legfontosabb tendenciákat a médiában, aminek az eredménye alapján a magyarországiak nem bíznak a médiumokban

Az idei felmérés fő tanulsága az, hogy a közönség jelentős része, 38 százaléka elfordul a hírektől, vagy legalábbis megválogatja, milyen híreket olvasson, nézzen vagy hallgasson.

Brazíliában az emberek több mint fele és Nagy-Britanniában is majdnem a fele mondta, hogy néha vagy gyakran tesz azért, hogy ne érjék el a hírek. Ráadásul a hírekkel direkt nem foglalkozók közül sokan pont azokat a témákat nevezték meg az elfordulásuk okaként, amiket az újságírók fontosnak tartanak: a politikát és a járványt.

Az ukrajnai háború tovább erősítette ezt a trendet, Németországban például 7 százalékponttal többen kerülik el a híreket a háború kirobbanása óta, mint előtte.

A fiatalok elfordulnak a hagyományos médiától

A Reuters Institute kutatása szerint a 25 év alatti fiatalok, akik a közösségi médián nőttek fel, egyre kevésbé kötődnek a hagyományos hírforrásokhoz. 10-ből 8 fiatal a közösségi médiában, hírgyűjtők vagy keresőprogramok segítségével jut a hírekhez. A TikTok szerepe tovább nőtt, világszerte már a fiatalok 40 százaléka használja, közülük 15 százalék hírfogyasztásra is.

Forrás: presse-citron.net

Érdekesség, hogy ennek ellenére minden korosztály azt mondta, hogy szívesebben olvassa a híreket online, mint nézi. Van, aki szerint az olvasás gyorsabb, sokakat pedig a videók előtt lejátszott reklámok idegesítenek.

 

 

 

 

Alacsony a hírekbe vetett bizalom

A tavalyi növekedés után a hírekbe vetett bizalom világszerte visszaesett. Magyarország ismét a sereghajtók között van: itthon 27 százalék, vagyis kevesebb mint a válaszadók harmada mondta azt, hogy többnyire bízik a hírekben, alig megelőzve az USA-t és Szlovákiát.

A fentiekhez szorosan kapcsolódhat az, hogy a magyarországi válaszadóknak mindössze 15 százaléka gondolja azt hogy a médiumok nem állnak indokolatlan politikai vagy pedig üzleti befolyás alatt.

A jelentés szerint ez a probléma különösen Kelet-, Közép-, és Dél-Európára jellemző, azzal, hogy amíg. Kelet- és Közép-Európában a jelentés szerint ez leginkább a kormányközeli oligarchák médiatulajdonlásának, illetve a kormányzati reklámköltések egyenlőtlen eloszlásának köszönhető, addig Dél-Európában a hagyományosan erős pártpolitikai befolyásolást emeli ki az anyag.

A HVG, az RTL Klub és a Telex a legmegbízhatóbb, az MTVA. a TV2 és a Blikk a legmegbízhatatlanabb 

A felmérés szerint a magyarországi legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyar válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL Klubot tartják, a 2020-ban elindult Telex pedig feljött a dobogó harmadik helyére. A lista negyedik helyezettje az ATV, megelőzve egy hellyel a 24.hu portált.

Ami a lista végét, tehát a legkevésbé hiteles médiumokat illeti, azon az látszik, hogy az MTVA-nál (azaz az állami médiaszolgáltatónál, ami a lenti ábrán MTV-ként szerepel) csak a TV2 és a Blikk bizalmi indexe alacsonyabb a listán.

Forrás : A magyarországi médiumok megbízhatósági listája (Forrás: Reuters Institute)

 

Csökken a tévé jelentősége a hírfogyasztásban

Érdekesség, hogy a tévé jelentősége Magyarországon erősen csökken a hírfogyasztásban, és mára már a közösségi média is megelőzi.

A hagyományos médiában ettől függetlenül az RTL Klub a TV2-t és az ATV-t messze lehagyva vezet, mikor a válaszadókat arról kérdezik, milyen sajtóorgánumból tájékozódtak a hírekről az elmúlt hét napban. Az állami tévét ami korábban a negyedik volt, most már a Retro Rádió, a HírTV és a Rádió 1 is előzi. Nyolcadik helyével a HVG az első nyomtatott sajtótermék a listán.

A legnépszerűbb magyar, hagyományos médiumok (Forrás:Reuters Institute)

Online az Index az a hírforrás, amit a válaszadók közül a legtöbben olvastak az előző héten, a 24.hu, a 444 és az Origo előtt.

Az elmúlt héten leglátogatottabb online médiumok (Forrás: Reuters Institute)

Pozitív a Partizán sikere

A legnépszerűbb független hírportál, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt a Pegasus kémszoftverrel megfigyelték, ami jól mutatja, hogy a független média mekkora nyomás alatt van Magyarországon – írta Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetéhez tartozó Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központ kutatója és programreferense, aki a korábbi évekhez hasonlóan most is a magyar fejezet szerzője.

Az év legfontosabb fejleményei között Bognár megemlíti a Pegasus-botrányt, a sajtószabadságot korlátozó „gyermekvédelmi” törvényt és a Klubrádió frekvenciavesztését, illetve, a Partizán eddigi sikertörténetét. A Partizánt a válaszadók 8 százaléka nézte vagy hallgatta a felmérést megelőző héten, ami óriási eredmény egy új, kizárólag adományokból és támogatásokból élő, csak online elérhető médiumtól – jegyezte meg Bognár a Media1-nek adott nyilatkozatában.

„Az alacsony bizalmi index és azok alacsony aránya mellett, akik szerint a média nem áll befolyás alatt, a magyar válaszadók csak töredéke gondolja úgy, hogy a hírmédia nagy része a társadalom érdekeit a saját politikai nézetei elé helyezi. A válaszolók közel fele szerint mindegyik vagy szinte mindegyik médium a saját politikai véleményét képviseli a társadalmi érdekek helyett. Az emberek gyanakvók a sajtóorgánumokkal, nem látják független szereplőnek a médiát. Ebben az intézményekkel szembeni általános bizalmatlanság mellett minden bizonnyal fontos tényező, hogy a nyilvánosság sok szereplője közvetlen politikai szerepet tulajdonít a médiának, beleértve a sajtó egy részének saját szerepértelmezését” – mondta Bognár Éva.

A teljes, angol nyelvű jelentés ide kattintva olvasható el.