Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet idén is elkészítette a Digital News Report című jelentését, amely 46 ország, köztük Magyarország lakosságának megkérdezésével vizsgálta a legfontosabb tendenciákat a médiában, aminek az eredménye alapján a magyarországiak nem bíznak a médiumokban
Az idei felmérés fő tanulsága az, hogy a közönség jelentős része, 38 százaléka elfordul a hírektől, vagy legalábbis megválogatja, milyen híreket olvasson, nézzen vagy hallgasson.
Brazíliában az emberek több mint fele és Nagy-Britanniában is majdnem a fele mondta, hogy néha vagy gyakran tesz azért, hogy ne érjék el a hírek. Ráadásul a hírekkel direkt nem foglalkozók közül sokan pont azokat a témákat nevezték meg az elfordulásuk okaként, amiket az újságírók fontosnak tartanak: a politikát és a járványt.
Az ukrajnai háború tovább erősítette ezt a trendet, Németországban például 7 százalékponttal többen kerülik el a híreket a háború kirobbanása óta, mint előtte.
A fiatalok elfordulnak a hagyományos médiától
A Reuters Institute kutatása szerint a 25 év alatti fiatalok, akik a közösségi médián nőttek fel, egyre kevésbé kötődnek a hagyományos hírforrásokhoz. 10-ből 8 fiatal a közösségi médiában, hírgyűjtők vagy keresőprogramok segítségével jut a hírekhez. A TikTok szerepe tovább nőtt, világszerte már a fiatalok 40 százaléka használja, közülük 15 százalék hírfogyasztásra is.
Forrás: presse-citron.net
Érdekesség, hogy ennek ellenére minden korosztály azt mondta, hogy szívesebben olvassa a híreket online, mint nézi. Van, aki szerint az olvasás gyorsabb, sokakat pedig a videók előtt lejátszott reklámok idegesítenek.
Alacsony a hírekbe vetett bizalom
A tavalyi növekedés után a hírekbe vetett bizalom világszerte visszaesett. Magyarország ismét a sereghajtók között van: itthon 27 százalék, vagyis kevesebb mint a válaszadók harmada mondta azt, hogy többnyire bízik a hírekben, alig megelőzve az USA-t és Szlovákiát.
A fentiekhez szorosan kapcsolódhat az, hogy a magyarországi válaszadóknak mindössze 15 százaléka gondolja azt hogy a médiumok nem állnak indokolatlan politikai vagy pedig üzleti befolyás alatt.
A jelentés szerint ez a probléma különösen Kelet-, Közép-, és Dél-Európára jellemző, azzal, hogy amíg. Kelet- és Közép-Európában a jelentés szerint ez leginkább a kormányközeli oligarchák médiatulajdonlásának, illetve a kormányzati reklámköltések egyenlőtlen eloszlásának köszönhető, addig Dél-Európában a hagyományosan erős pártpolitikai befolyásolást emeli ki az anyag.
A HVG, az RTL Klub és a Telex a legmegbízhatóbb, az MTVA. a TV2 és a Blikk a legmegbízhatatlanabb
A felmérés szerint a magyarországi legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyar válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL Klubot tartják, a 2020-ban elindult Telex pedig feljött a dobogó harmadik helyére. A lista negyedik helyezettje az ATV, megelőzve egy hellyel a 24.hu portált.
Ami a lista végét, tehát a legkevésbé hiteles médiumokat illeti, azon az látszik, hogy az MTVA-nál (azaz az állami médiaszolgáltatónál, ami a lenti ábrán MTV-ként szerepel) csak a TV2 és a Blikk bizalmi indexe alacsonyabb a listán.
Forrás : A magyarországi médiumok megbízhatósági listája (Forrás: Reuters Institute)
Csökken a tévé jelentősége a hírfogyasztásban
Érdekesség, hogy a tévé jelentősége Magyarországon erősen csökken a hírfogyasztásban, és mára már a közösségi média is megelőzi.
A hagyományos médiában ettől függetlenül az RTL Klub a TV2-t és az ATV-t messze lehagyva vezet, mikor a válaszadókat arról kérdezik, milyen sajtóorgánumból tájékozódtak a hírekről az elmúlt hét napban. Az állami tévét ami korábban a negyedik volt, most már a Retro Rádió, a HírTV és a Rádió 1 is előzi. Nyolcadik helyével a HVG az első nyomtatott sajtótermék a listán.
A legnépszerűbb magyar, hagyományos médiumok (Forrás:Reuters Institute)
Online az Index az a hírforrás, amit a válaszadók közül a legtöbben olvastak az előző héten, a 24.hu, a 444 és az Origo előtt.
Az elmúlt héten leglátogatottabb online médiumok (Forrás: Reuters Institute)
Pozitív a Partizán sikere
A legnépszerűbb független hírportál, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt a Pegasus kémszoftverrel megfigyelték, ami jól mutatja, hogy a független média mekkora nyomás alatt van Magyarországon – írta Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetéhez tartozó Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ kutatója és programreferense, aki a korábbi évekhez hasonlóan most is a magyar fejezet szerzője.
Az év legfontosabb fejleményei között Bognár megemlíti a Pegasus-botrányt, a sajtószabadságot korlátozó „gyermekvédelmi” törvényt és a Klubrádió frekvenciavesztését, illetve, a Partizán eddigi sikertörténetét. A Partizánt a válaszadók 8 százaléka nézte vagy hallgatta a felmérést megelőző héten, ami óriási eredmény egy új, kizárólag adományokból és támogatásokból élő, csak online elérhető médiumtól – jegyezte meg Bognár a Media1-nek adott nyilatkozatában.
A teljes, angol nyelvű jelentés ide kattintva olvasható el.
