Grujica Spasović, a Danas első főszerkesztőjének és egyik alapítójának „Danas uprkos njima: Prvih hiljadu dana” című könyvében írottak szerint a Danas napilap első száma 1997. június 9-én jelent meg és az újságárusoknál akkoriban 1 dinár 50 parába került. Egy, a készítőik tulajdonában lévő független napilap elindításának a gondolata jóval korábban, még a Borba szerkesztőségében született, még azelőtt, hogy a milosevityi rezsim rohamosztagosai 1994 katolikus karácsonyának a napján elfoglalták és deformálták volna egy olyan újságba, akit a „rohamosztag” parancsnokáról Dragutin Brčinről „Brčinka ( ráncos)”-nak csúfoltak. A magot az 1986-87-ben Stanislav Stasa Marinković, a Borba legendás főszerkesztője által maga köré tömörített újságírók alkották (akiről Szerbia legjobb újságíróinak évente odaítélt díjat neveztek el). Marinković akkoriban megalkotta Jugoszlávia egyik legnagyobb újságírócsodáját: A Jugoszláv Kommunista Párthoz szorosan fűződő, a párthoz hasonló módon klinikai tetszhalálban lévő Borbából egy modern, nyitott és szabad napilapot teremtett.
A Borba szerkesztőségéből a különleges egységek felfegyverzett tagjai által kiebrudalt szerkesztőség munkatársai először a Naša Borba megjelentetésében keresték a kiutat és ahol minden ott folytatódott, ahol Marinkovićot megállították. a lap tulajdonosi posztjára pályázó Dušan Mijićtyel az újságírók abban állapodtak meg, hogy mindent fele-fele arányban osztoznak. Amikor viszont a megállapodást megszegték és az újságíróktól csalással elvették tulajdonrészüket, elkerülhetetlen volt a szétválás.
Üres zsebbel és egyetlen egy számítógéppel a vagyonában, 1995. október 2-án megalakult újságkészítéssel és kiadással foglalkozó Dan Graf, aminek az alapítói Božidar Andrejić, Grujica Spasović, Gordana Logar, Dušan Mitrović, Branislav Čanak, Zdravko Huber, Nikola Burzan, Ludwik Wincenty Gadomski, Radivoj Cvetićanin, Šime Vucković, Raško Kovačević, Rade Rade Nacional. Predrag Mitić, Aleksandar Nikasinović voltak, az alapítókhoz pedig Dél-Afrikából hazatérve Milovan Jauković is csatlakozott.
A lap koncepciójának és az induláshoz szükséges források keresése közben két figyelemreméltó és jó eladottsági adatokat produkáló könyvet is megjelentettek: Warren Zimmermann a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK- SFRJ) utolsó amerikai nagykövetének Krajina sorsa (Sudbina Krajine) és Egy Katasztrófa Eredete- Jugoszlávia és rombolói (Poreklo jedne katastrofe – Jugoslavija i njeni rušitelji) című könyve bevételéből származó, kb 15 000 német márkából (ma 7500 euró) fizették a legelengedhetetlen napi kiadásokat. Az alapítók hosszadalmas vitákat folytattak az új napilap elkeresztelése, a koncepciója és a grafikai kidolgozása kapcsán is, de végül a Danas elnevezés mellett döntöttek, a kinézet kapcsán pedig leginkább a francia Le Monde-ról, a spanyol El Paisról és a lengyel Gazeta Wiborcza-ról vettek mintát. Az alapítók abban is megegyeztek, hogy a Danas mindenekelőtt politikai napilap lesz, de arra is odafigyeltek, hogy benne legyen elenedő szó a gazdasági témákról, kultúráról, sportról, szórakozásról, de komoly hangsúlyt fektettek a szatirikus tartalomra is. Ugyanakkor az elemző és oknyomozó újságírás mellett az addig szinte nem is létező, tőzsdéről, sportról, egészségügyről, kultúráról, médiáról szóló jegyzetek megjelentetésében is különbözni szándékoztak a többi, az ország területén megjelenő napilaptól.
A Danas napilap első számának a címoldala (Forrás: Danas.rs)
Végül pedig érdekességképpen, az alapítók, amiben teljesen biztosak voltak az a szlogen volt, amit napilap utolsó oldalának jobb alsó sarkában helyeztek el három nyelven: szerbül: „Danas – jedne dobre novine su sasvim dovoljne“ és tekintettel az ország területén élő két legnagyobb nemzeti kisebbségre, albánul: „NJë gazetë e mirë mjafton” és magyar nyelven is: „Egy jó napilap önnek teljesen elég”.
A szerkesztőség e döntése kapcsán sok észrevétel érkezett a szerkesztőségbe és többen azt kifogásolták, hogy csak ez a két nemzeti kisebbség nyelvén közölték a szlogenjüket – áll Grujica Spasović könyvében.
Rádió 021: Már a műsoruk sugárzásának a második napján rájuk tört a rendőrség
Az újvidéki 021 rádió diffúziós vállalatot 1997 június 9–én alapították meg a célból, hogy a város területén elkezdje működését egy hatalomtól teljesen független elektronikus médium.
–Már a műsoruk sugárzásának a második napján, az Újvidéki Képviselő-testület (amiben akkoriban az úgynevezett egyesült ellenzék képviselői képezték a többséget) gyűlésének az élő közvetítése közben a rendőrség behatolt a rádióállomás helyiségeibe, elkobozta az adóberendezésüket és betiltotta a műsorok további sugárzását – áll a rádióállomás és a hírportál által a jubileum alkalmából közzé tett közleményében.
Forrás: Dnevnik.rs
2000-ben a rádió szerkesztősége porrá égett az Újvidéki Munkásegyetem épületében kitört tűzben, amelyről a mai napig nem állapították meg, hogy miért is lobbant fel, ahogyan azóta senkit sem vontak felelősségre a történtekért.
Mindezek ellenére a 021 az elmúlt két és fél évtizedben leküzdte az őt ért összes szerencsétlenséget, és Vajdaság területén egészen napjainkig a szabad és professzionális újságírás zászlóshajója maradt.
Az újvidéki Rádió 021 studiója (Forrás: 021.rs)
Krajnović kihangsúlyozta, hogy a számos elismerés mellett különösen büszkék arra, amit az idén, létezésük 25. évfordulóján kaptak, ez pedig a Szerbiai Újságíró Egyesület (UNS) Dimitrije Davidović – díja, amit a legjobb szerkesztési koncepcióért ítéltek oda a 021-nek.
