A Belgrádi Emberjogi Központ (Beogradski centar za ljudska prava )“A Fiatalok és a tájékozódáshoz való jog” címet viselő felmérése szerint a szerbiai fiatalok zöme mobiltelefonján keresztül tájékozódik, a közösségi oldalak közül az Instragramot használják. Ugyanakkor a megkérdezettek négyötöde úgy véli, hogy képes felismerni az álhíreket, kétharmaduk szerint pedig ezek a hírek gondot jelentenek a társadalmunkra. Ugyanez a felmérés szerint a fiatalokat érdekli a politika, vitákat szeretnének látni és több tudósítást szeretnének a fiatalokat érintő eseményekről, de többet szeretnének tudni a környezetvédelemről, az egészséges életmódról, a közgazdaságról és más különböző ágazatokról.

A programban résztvevő kutatók abban egyetértetek, hogy a médiaműveltség, illetve a média-írástudás rendkívül lényeges eleme a fiatalok nevelésének, ahogy abban is megállapodtak, hogy a fiatalok egyre tudatában vannak annak, hogy az összes hír kapcsán egyfajta gyanakvást kell felmutatniuk, s ezért igyekeznek ezeket leellenőrizni.

 Milijana Rogač, az Istinomer újságírónője szerint a felmérés eredménye nagyban egyezik azzal, amivel a tényeket ellenőrző újságírók a munkájuk során szembesülnek.

—Egyfajta posztigazsággal szembesülünk, és ez történik. amikor közvéleményre az érzelmek és a politikai álláspontok jobban hatnak, mint a tények és ezért könnyű manipulálni. Legszebb példa erre Donald Trump, aki négy év alatt 30 ezer hazugságot, illetve manipuláló kijelentést tett, ezeket pedig Washington Post fact chekerjei (tény-le ellenőrzői) fel is jegyezték. Márpedig ez esetben mindössze egyetlen egy személyről volt szó – fűzte hozzá az újságírónő, aki a koronavírus-járványt hozta fel ékes példaként, amikor is a lakosság nemcsak a közösségi hálózatokat elárasztó álhírekkel voltak kénytelenek szembesülni, hanem azokkal dezinformációkkal is, amit a Szerbiai Válságtörzs tagjai is terjesztettek.

Jovana Radovanović kutatónő a felmérés eredményeinek a bemutatása során azt nyilatkozta, hogy

A fiatalok, a lakosság többi részéhez el vannak árasztva információkkal és nehezen tudják kiválasztani ezek közül a lényeges dolgokat.

–A fiatalok szerint „tájékozottnak lenni” annyit jelent, hogy „képben lenni”, megbízható forrásokból tájékozódni, illetve, egyben átgondolni ezeket a források megbízhatóságát. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy a digitális világban mindenki képes elkészíteni, megjelentetni és elterjeszteni az álhíreket, s ezért az az érzésük, hogy csak egyedül saját magukra számíthatnak – nyilatkozta.