A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet szerint, amennyiben a választásokig visszatér a tüntetéstilalom, akkor a választások demokratikus jellege is megkérdőjelezhető.

Kedd éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást adna az Orbán-kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek hatályának meghosszabbítására.

A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a különféle korlátozásokkal. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) attól tart, hogy a választásokig, sőt akár még azt követően is egy ideig visszatér a tüntetéstilalom.

A TASZ szerint, ha a választásokat egy olyan környezetben kell megtartani, amelyben a kormánytól függ, hogy a választók miről és hogyan nyilváníthatnak véleményt, az megkérdőjelezi a választások szabad és tisztességes jellegét.

Blogjában a TASZ arra is figyelmeztet, hogy a korlátozások önkényessége nem csak elméleti lehetőség. A javaslat szerint helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet kezdeményezni, mindeközben a kormány politikai céljait szolgáló, minden bizonnyal nagyobb tömegeket megmozgató, és ezért a járvány szempontjából kockázatosabb országos népszavazást igen.

A TASZ kiemelte, hogy a kritikákra mintegy előre reagálva a törvényjavaslat indokolásában Semjén Zsolt kitért rá, hogy a választások megtartását a javaslat szerinte nem érinti: ,,az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja” – írta Orbán Viktor helyettese. Ez a kijelentés azonban ebben a formában a TASZ szerint értelmezhetetlen, hiszen minden olyan alapjogot az Alaptörvény biztosít, amelyet a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel korlátoznak – tehát azt is, amiről maga a javaslat szól.

„Még ha a szándék nem is arra irányul, hogy a veszélyhelyzet alatt egyáltalán ne lehessen választásokat tartani, az indokolásba fűzött magyarázat nem garancia arra, hogy a választások tisztasága nem sérül, a demokrácia ugyanis nem egy nap. A választások szabad és tisztességes jellege nem csak attól függ, hogy áprilisban vagy májusban bárki leadhatja-e a szavazatát. A választás akkor biztosítja a választók akaratának szabad kifejezését, ha védett és zavartalan az a folyamat, ami alatt megszületik a döntés. Ehhez a szabadsághoz elengedhetetlen a politikai szabadságjogok gyakorlása. Nem függhet a kormánytól, hogy szabadon elmondhatjuk-e a véleményünket a döntéseikről, belátható időn belül hozzáférnek-e az újságírók a közérdekű adatokhoz, és lehet-e szabadon tüntetni a minket érintő ügyekben.  A választás nem a kormány játékszere. Ha önkényesen befolyásolja a képviselők megválasztásához vezető folyamatot, azzal a demokrácia alapjait ássa alá” – figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért.