Több mint egy évtizeddel a média projektalapú társfinanszírozási rendszerének bevezetése után egyre világosabbá vált, hogy a modell nem a közérdekű tájékoztatást szolgálja, hanem elsősorban a politikailag lojális médiumokat jutalmazza. A Cenzolovka.rs írása szerint miközben a hatalomhoz közel álló helyi szerkesztőségek milliókat kapnak az önkormányzati, tartományi és köztársasági költségvetésekből, a kritikus hangvételű médiumok két lehetőség közül választhatnak: pályáznak annak tudatában, hogy jó eséllyel nem jutnak pénzhez, vagy bojkottálják a kiírásokat, hogy ne legitimálják az általuk tisztességtelennek tartott rendszert.
A szerbiai helyi médiumok előtt lényegében két út áll. Az egyik a hatalom nyílt vagy hallgatólagos támogatása, amely közpénzeket és hirdetőket hozhat. A másik a helyi problémák kritikus bemutatása, ami gyakran fizetés nélküli munkát, adósságokat, külföldi donoroktól való függést és állandó túlélési kényszert jelent.
A projektalapú támogatás eredeti célja az lenne, hogy segítse a közérdekű médiatartalmak létrehozását, és hozzájáruljon a helyi szerkesztőségek fennmaradásához és fejlődéséhez. A rendszer több mint tízéves gyakorlata azonban számos esetben azt mutatta, hogy a közpénzeket a politikailag megfelelőnek ítélt szereplők között osztják szét.

Az inđijai In medija az idén többéves szünet után ismét pályázott az önkormányzati médiatámogatásra. Verica Marinčić főszerkesztő szerint olyan projektet terveztek, amely performanszokkal mutatta volna be az újságírókat érő digitális erőszakot. Színészek az utcán mondták volna ki azokat a sértéseket és fenyegetéseket, amelyeket a szerkesztőség tagjai rendszeresen megkapnak az interneten. Emellett szakmai fórumokat, tájékoztató kiadványt és egy jelképes „szégyen utcáját” is létrehoztak volna, ahol a polgárok szembesülhettek volna az újságírók elleni online zaklatással.
A projektet állítólag még egyes önkormányzati alkalmazottak is jónak tartották, de előre jelezték, hogy aligha kap támogatást. Így is történt: az In medija pályázata a legalacsonyabb értékelést kapta. Marinčić szerint ez nemcsak a szerkesztőség kritikus hangvétele, hanem a hatalom számára kellemetlen téma miatt is várható volt. Azért indultak mégis, hogy írásos nyoma maradjon a döntésnek, mert szerinte eljön az idő, amikor ezeket a határozatokat felülvizsgálják.
A Tájékoztatási és Távközlési Minisztérium 2026-os pályázatait vizsgáló, a Médiaszabadság Koalíciója által készített elemzés szerint a támogatási rendszer egyre inkább a médiapiacon már meglévő politikai és gazdasági erőviszonyok megszilárdítását szolgálja. A közpénzek jelentős része egymással kapcsolatban álló tulajdonosi köröknél összpontosul, míg a független szakmai szervezetek és helyi médiumok helyzete folyamatosan romlik.
Az In medija bevételeinek csupán 15–17 százaléka származik adományokból, reklámokból és online értékesítésből, a fennmaradó részt európai projektek biztosítják. A helyi vállalkozók közül sokan nem mernek hirdetni náluk. A pénzhiány miatt a szerkesztőség nem tud fiatal újságírókat alkalmazni, és összetettebb témák feldolgozására sincs elegendő kapacitása.

Hasonló helyzetben van a kragujevaci Glas Šumadije is. Jovanka Nikolić főszerkesztő szerint a szerkesztőségnek pénzügyi okokból csökkentenie kellett munkatársai számát. A köztársasági pályázaton az előző évek rossz tapasztalatai miatt már nem indultak, a városi kiíráson pedig második éve nem kaptak támogatást. Eközben olyan portálok jutottak pénzhez, amelyeket mindössze néhány nappal vagy hónappal a pályázat előtt alapítottak.
Nikolić emlékeztetett arra is, hogy a még mindig nem privatizált Kragujevaci Rádió és Televízió évente mintegy 80 millió dinár támogatást kap a városi költségvetésből. A Glas Šumadije és más, a városi hatalmat bíráló helyi portálok ezzel szemben támogatás nélkül maradtak, noha a polgárok rendszeresen fordulnak hozzájuk problémáikkal.
A Lokal Press elemzése szerint Šumadijában 2026-ban nyolcvan médiaprojekt kapott összesen 71,7 millió dinárt. Minden harmadik támogatott program kulturális és történelmi örökséggel, csaknem minden negyedik turizmussal foglalkozott, miközben egyetlen olyan projektet sem azonosítottak, amely korrupciót, közpénzköltést vagy az intézmények működésének ellenőrzését vizsgálta volna. A szervezet szerint ezzel a támogatási modell gyakorlatilag kiszorította a helyi médiából az oknyomozó és kritikai újságírást.
A Glas Šumadije bevételeinek mintegy 80 százaléka projekttámogatásokból, húsz százaléka reklámokból származik. A helyi cégek gyakran attól tartanak, hogy egy kritikus médiumban való megjelenéssel magukra vonják a hatalom figyelmét. A szerkesztőség ezért szintén külföldi donorokra támaszkodik, akiknek nevét az átláthatóság érdekében feltünteti az impresszumában.

A niši Južne vesti más utat választott és évek óta nem vesz részt az önkormányzati pályázatokon. Milan Zirojević főszerkesztő szerint nem akarnak legitimitást adni egy olyan rendszernek, amelyben a pénz döntő része kormánypárti propagandamédiumokhoz kerül, a független szerkesztőségek pedig legfeljebb jelképes összegeket kapnak, hogy a hatalom fenntarthassa az objektivitás látszatát.
Zirojević úgy véli, a helyi médiahálózatok támogatása egyre inkább a választások előkészítését szolgálja, ezért a polgárok pénze közérdekű tájékoztatás helyett politikai propagandára megy el. A Južne vesti reklámbevételei is alacsonyak, részben a gyenge piac, részben a vállalkozók félelme miatt. A közvállalatok hirdetései rendszerint a hatalomhoz közel álló médiumoknál jelennek meg, amit a szerkesztő nem valódi marketingnek, hanem a propaganda finanszírozásának tart.
A Južne vesti működését a Simplicity nevű informatikai anyavállalat segíti, de az IT-ágazat nehézségei miatt ez a háttér sem jelent teljes biztonságot. A nemzetközi projektek száma is csökken. Zirojević szerint a szerkesztőség válságban van, ahogyan az egész társadalom, de nem adják fel.
Marija Obrenović, a Lokal Press képviselője ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kritikus médiumoknak továbbra is pályázniuk kell. Még ha a folyamat időigényes és sokszor reménytelennek tűnik is, fontos, hogy írásos nyoma maradjon annak, kiket és milyen indokkal zártak ki a közpénzek elosztásából.